Múlt-kor.hu

Egyedülálló a gízai piramisok közelében talált temetkezési bárka

Egyedülálló a gízai piramisok közelében talált temetkezési bárka

2019. március 1. 10:43 MTI

Ritka lelet az a 4500 éves bárka, amelyre cseh régészek egy Kairó melletti ásatáson bukkantak. A szakértők szerint a lelet alapvetően új ismeretekkel szolgál a piramisok korának csónaképítési technikájáról.  

Véletlenül bukkantak a régészek a Kr.e 2.500 körül épült bárkára

A 4500 éves, 18 méter hosszú, homokba temetett bárkára véletlenül bukkantak rá a cseh régészek négy éve egy ókori síremlék feltárásán az egykori nekropolisznál, Abu-Szírnál. A leletet a cseh kutatók a Texasi Egyetem szakértőivel együtt vizsgálták meg - számolt be róla a Mlada fronta Dnes cseh napilap szerdán.

"A  bárka a temetkezési szertartási tárgyakhoz tartozott, amelyet nem egy királyi személynek rendeztek, és ami igazán ritka. Ilyen hajóra nem számítottunk egy ehhez hasonló síremlékben" - mondta el Miroslav Barta, a Cseh Egyiptológiai Intézet igazgatója. A bárkát Kr. e. 2550 körül építették. Ebből a korszakból ez az első teljesen épen  fennmaradt és alaposan megvizsgált ókori egyiptomi csónak. Hufu híres bárkája Gízában csak ez után készült - fűzte hozzá Barta.

Pontosan illeszkednek a darabok

A cseh felfedezés rávilágít egy közbülső fázisra az ősi bárkaépítés és a Hufu-korában már új módszerrel készült bárka építése között. A 4500 éves csónak szerkezete olyan elemeket tartalmaz, amelyet máshol nem lehet megtalálni.

Ez az első nyitott ókori egyiptomi bárka, amelynek fa részeit rögzítő kötözőanyaga épen fennmaradt. A bárkához egyiptomi akácot használtak, és a faanyagot pálmarostokkal erősítették meg. A faanyag megmunkálásánál figyelembe vették a fa természetes rostjait, így a falapok többsége egyenetlen ugyan, de "úgy illenek egymáshoz, mint egy puzzle darabkái, s ezért a csónak nagyon erős" - magyarázta a Texasi Egyetem kutatója, Douglas Inglis.Hufu fáraó bárkájához, amely később készült, már hosszabb, cédrusfa deszkákat használtak, amelyet Libanonból hoztak be Egyiptomba.

A bárka vallási célból készült

A cseh régészek merő véletlen folytán akadtak rá a ritka leletre: az ásatások végeztével rendbe rakták maguk után a feltárás helyszínét, és közben a homok alól korhadt fadarabok bukkantak elő. A kiásott csónakot konzerválták, hogy megelőzzék pusztulását, és ezt követően kezdődött meg részletes vizsgálata, amely még mindig folyik. A kutatók azokra a kérdésekre keresik a választ, hogy kit temettek a sírba a bárkával, és hogyan engedhette meg magának ez a nem királyi személy a bárkát, amely abban a korszakban csak a királyok kiváltsága volt.

Az sem világos, hogy miért a síremlék déli részén volt a bárka, amely ellentétes volt az ókori egyiptomi szabályokkal, és esetleg lehetett-e egy másik bárka is a sír északi részén. Barta szerint a bárka elhelyezésére az lehet a magyarázat, hogy az északi oldal erre nem volt alkalmas, ugyanis nagyon meredek volt. A régészek arról is meg akarnak bizonyosodni, hogy a bárka működőképes volt-e, mivel nyilvánvalóan vallási célból készült a 3. dinasztia idején. Valószínűleg azért temették a halott mellé, hogy a túlvilágon utazzon vele.

 

Egyedülálló a gízai piramisok közelében talált temetkezési bárka

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra