Egyéb okkult rejtélyek mellett a piramisok titkát is kutatta Isaac Newton
2020. december 9. 10:31 Múlt-kor
Tudomány és vallás
„Gravitációs elméletéhez keresett bizonyítékot, de emellett az ókori egyiptomiakról úgy gondolták, az időközben elveszett alkímia titkait is ismerték” – mondta el Heaton. „Ma már ezek külön kutatási területnek tűnnek, Newtonnak azonban a 17. században még nem voltak azok.”
Newton az alkímia iránti érdeklődését és szokatlan vallási nézeteit – például Szentháromság-tagadását – eltitkolta környezete elől. Ezt nem azért tette, mert attól félt, hite hiteltelenítheti tudományos munkáját, vagy fordítva – sokkal inkább azért, mert attól félt, különc nézetei akár a karrierjébe is kerülhetnek.
Habár hírnevét matematikai és más tudományos felfedezései alapozták meg, Newton számára ezek másodrendűek voltak az alkímia és a teológia területén végzett „nagyobb” kutatásaihoz képest. Egy adag, e témákkal foglalkozó kézirat 1936-ban került már a Sotheby'shoz, ezek közül egyeseket a neves közgazdász és Newton-megszállott, John Maynard Keanes vásárolt meg. Keynes „az utolsó varázslóként” írta le példaképét.
„Az a gondolat, hogy a tudomány és a vallás egymást kizáró dolgok, a jelenkorból való” – mondta el Heaton. „Newton sosem hitte volna, hogy tudományos munkája alááshatja a vallásos hitet. Nem cáfolni akarta a kereszténységet – olyan emberről van szó, aki hosszú időt töltött azzal, hogy megállapítsa a bibliai apokalipszis időpontját. Ezért érdekelték annyira a piramisok.”
Az 1687-ben kiadott Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című mű meghozta Newton számára a világsikert, és megkerülhetetlen névvé tette a tudomány világában. A több évtizednyi munka és gondolkodás csúcspontját jelentő magnum opus leírta elméleteit a differenciálszámításról, a gravitációról és a mozgás törvényeiről, a világegyetem újfajta megértéséhez segítve az emberiséget.
Néhány évvel később a tudós súlyos összeomláson ment keresztül, de felépülése után parlamenti képviselővé is választották, majd az állami pénzverés főfelügyelőjévé is megtették. Habár korábban heves kritikák érték a testület részéről, végül a Királyi Társaság elnöke is lett.
„Ingerlékeny ember volt, mindig kapható volt az ellenségeskedésre” – mondta Heaton. Életében mások a titkolózó, neurotikus, utálatos, bosszúálló, kegyetlen, arrogáns, megszállott és paranoiás kifejezéseket is használták Newton személyiségének leírására. „Szívesen gondolt magára az új messiásként, aki eljött megmenteni a világot” – mondta el Patricia Fara professzor, a Cambridge-i Egyetem tudománytörténésze.
Newton zsenialitása azonban vitathatatlan. „Mindenhez, amit tanulmányozott, amihez hozzáért – a valláshoz, a fizikához, a matematikához, az alkímiához, a kémiához – rendkívüli mélységet és összetettséget és eredetiséget hozott” – mondta Heaton.
A jegyzeteket valószínűleg egy magángyűjtő fogja megvásárolni, bár intézményi könyvtárak is licitálhatnak az árverésen. „Óriási érdeklődés van a tudományos könyvek és kéziratok iránt – ezen a területen ment végbe a legnagyobb növekedés, amelyet az elmúlt 10-15 évben láttam” – közölte Heaton. „Sok történelmi személyről ma már árnyaltabb véleménnyel vagyunk, de a tudomány nagy hősei ugyanolyan magasan állnak, mint korábban bármikor.”
Támogasd a 
szerkesztőségét!
