Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája
2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor
Az olümpiai Zeusz-szobor
Olümpia ókori városa, a szakrális jelentőséggel is bíró ókori olimpiai játékok helyszíne is tartogatott egy csodát a látogatóknak: a neves szobrász, Pheidiasz monumentális alkotását, amely a hellének főistenét, Zeuszt ábrázolta.
A Kr. e. 435 körül felállított szobor trónon ülve ábrázolta az istent, a műalkotás fából készült vázon arany-, illetve elefántcsont berakásokból adta ki Zeusz alakját (az ilyen alkotásokat szaknyelven krizelefantin névvel illetik).
A nyugat-görögországi klíma miatt a szobrot az olümpiai templom papjainak folyamatosan olajjal kellett ápolniuk, hogy ne induljon korhadásnak. A 12 méter magas szobor a feljegyzések szerint éppen csak befért a szentélybe, ahol elhelyezték.
Zeusz szobra kinyújtott jobb kezében a győzelem istennője, Niké alakját tartotta, baljában egy sas alakjával díszített jogart.
Habár nem a legtartósabb anyagokból készült, Zeusz szobra mintegy nyolc évszázadon át vonzotta a látogatókat, akik közül sokan csak ezért tették meg az utat Olümpiába. Az évszázadok során több veszélyt is túlélt (például Caligula római császárt, aki Rómába akarta szállíttatni, hogy feje helyére saját képmását illessze), azonban végül sajnos megsemmisült – bár ennek időpontja bizonytalan.
Lehetséges, hogy a szobor az olümpiai Zeusz-templom Kr. u. 426-ban történt lerombolásakor pusztult el, de egyes források szerint ezt követően még Konstantinápolyba szállították, ahol végül egy tűzvész emésztette el.