Múlt-kor.hu

Egy ír nő a nyílt utcán próbálta megölni Mussolinit hatalma korai szakaszában

Egy ír nő a nyílt utcán próbálta megölni Mussolinit hatalma korai szakaszában

2018. június 18. 14:58 Múlt-kor

1926. április 7-én egy gazdag, ötvenes éveiben járó dublini nő arcon lőtte Benito Mussolinit, Olaszország fasiszta vezetőjét. Hogyan jutott Violet Gibson élete a dublini elit Merrion Square-beli neveltetésétől az elmegyógyintézetben bekövetkezett haláláig, miután megpróbálta megölni egy ország vezetőjét, és miben lenne más a világ, ha sikerült volna neki?

Sikere esetén Mussolini „erősemberként” való regnálása véget ért volna, így feltételezhető, hogy sikerei nem buzdíthatták volna Adolf Hitlert sem. A Duce öröksége máig él Olaszországban – unokája, Alessandra az Európai Parlament képviselője –, és például a görög Arany Hajnal párt is Mussolini szellemi örökösének tekinti magát. Gibson sikertelen merénylete ráadásul együttérzési hullámot eredményezett, amely növelte Mussolini támogatottságát, és segítette hatalma erősítésében.

Mi vezetett idáig?

Violet Gibson neveltetése úri volt. 1876. augusztus 31-én született Dublinban. Apja Ashbourne első bárója volt, 1885 és 1905 között Írország lord legfelső kancellárja – ez volt a brit uralom alatt álló sziget legmagasabb bírói beosztása. Gyermekkorát Dublinban és Londonban töltötte, 18 évesen pedig Viktória királynő udvarában volt első bálozó.

Orvosai megjegyezték, gyermekkorában Gibson gyakran volt beteg – a skarlát, a mellhártyagyulladás, és közelebbről meg nem határozott „hisztéria” egyaránt gyötörték, továbbá „erőszakos temperamentuma” volt. Fiatalabb éveiben érdeklődést tanúsított anyja Keresztény Tudomány vallása, később a teozófia iránt, de végül 26 évesen, 1902-ben áttért a katolikus vallásra. Későbbi életében szintén rengeteg egészségügyi panasza volt.

1913-ra Gibson már feleségül ment egy művészhez, és meg is özvegyült. Párizsba költözött, és különféle pacifista szervezeteknek dolgozott. Ebben az évben megjelent nála a Paget-kór néven ismert csontképződési rendellenesség, továbbá masztektómiát hajtottak végre rajta, ami 23 centiméteres vágást hagyott felsőtestén. Visszatért Angliába, ahol egy vakbélgyulladás miatti műtétet követően állandó krónikus hasi fájdalmak gyötörték.

Negyvenes éveiben Gibson egyre jobban a vallás megszállottjává vált. A civilizációtól elvonuló lelki gyakorlatokon vett részt, követte John O'Fallon Pope jezsuita deák tanításait, továbbá a vértanúság és az önmegtagadás gondolatai kötötték le. 1922-ben idegösszeomlást szenvedett, és elmegyógyintézetbe zárták, miután őrültté nyilvánították. Két évvel később egy Mary McGrath nevű ápolóval közösen Rómába utazott, ahol zárdában lakott. Ekkor már meg volt győződve arról, hogy Isten azt akarta, áldozzon fel valakit neki gyilkosság útján.

1925 februárjában Gibson szerzett egy lőfegyvert, és mellkasba lőtte magát. Csodával határos módon túlélte az öngyilkossági kísérletet. 1926 márciusában édesanyja meghalt, áprilisra az emberöléssel való megszállottsága újrafókuszálódott: Benito Mussolinira összpontosult.

A merénylet

A sorsdöntő napon, április 7-én Gibson a Palazzo del Littorióra ment, egy fekete sálba rejtett francia 1892-es mintájú katonai revolverrel felfegyverkezve, továbbá egy kővel arra az esetre, ha be kellene törnie a Duce autójának szélvédőjét. Mussolini éppen a Sebészek Nemzetközi Kongresszusának gyűlését hagyta el, ahol a modern orvostudomány csodáiról tartott beszédet. A kő feleslegesnek bizonyult, mivel Mussolini gyalog volt. Néhány méterre sétált az éljenzőktől, amikor Gibson előugrott a tömegből, és rálőtt. Gibson első lövése súrolta a Duce orrát, a második lövésre a fegyver meghibásodott.

A tömeg kis híján meglincselte Gibsont, Mussolini azonban nyugalomra intette őket, „csekélységnek” nevezve sebesülését. A rendőrök őrizetbe vették a merénylőt. Miután bekötözték orrát, Mussolini folytatta menetét a tömeg előtt. Később azt állította, készen állt egy „szép halálra”, de nem akart egy „öreg, ronda, visszataszító” nő keze által meghalni. Gibson azt mondta az olasz rendőröknek, tettét „Isten dicsőségéért” hajtotta végre, aki egy angyalt küldött, hogy célra tartsa kezét.

A Gibson család levelet írt az olasz kormánynak, bocsánatot kérve Violet tettéért. Gibsont ezután „krónikus paranoiássá” nyilvánították, és visszaküldték Angliába, a St. Andrew's kórházba. 1956. május 2-án hunyt el Northamptonben, temetésén nem jelentek meg gyászolók. Benito Mussolinit végül szeretőjével, Clara Petaccival együtt 1945. április 28-án végezték ki olasz partizánok, holttestét Milánó egyik külvárosában egy benzinkúton fejjel lefelé lógva tették közszemlére.

Egy ír nő a nyílt utcán próbálta megölni Mussolinit hatalma korai szakaszában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra