Egy előkelő pap és egy ismeretlen lovag sírját rejtette a párizsi Notre-Dame padlója
2022. december 20. 13:25 MTI
Az immár lassan négy évvel ezelőtti tűzben súlyosan megrongálódott párizsi Notre-Dame székesegyház helyreállítási munkálatai során a régészek két rejtélyes szarkofágra bukkantak a templom főhajója alatt. Néhány hónapnyi kutatás után most már körvonalazódni látszik, kiknek a maradványait rejthetik.
Az egyik szarkofágban egy magas rangú pap nyugszik, aki 1710-ben hunyt el. A neve – Antoine de la Porte – a szarkofágon is szerepel, és az a tény is, hogy 83 éves volt halálakor – áll a Francia Régészeti Kutatóintézet (INRAP) és a Toulouse-i Egyetemi Kórház által kiadott közleményben.
Az eltelt három évszázad során de la Porte szarkofágja nagy mértékben károsodott, így a férfi maradványai oxigénnek voltak kitéve, és jórészt lebomlottak – mára csupán csontok, némi haj és szőr a szakállból, valamint textilfoszlányok maradtak. A maradványok elemzése arra utal, a pap gondosan ápolta fogait és alapvetően kényelmes, fizikai megerőltetéstől mentes életet élt. Testén azonban megtalálták a köszvény nyomait is. A „királyok betegségeként” is ismert krónikus tünetegyüttes, amely húgysavkristályok lerakódásával teszi tönkre a test ízületeit, elsősorban a túlzott fehérje-, illetve alkoholfogyasztásra vezethető vissza.
A másik szarkofág egy ismeretlen kilétű, 25 és 40 év közötti férfi maradványait rejtette, aki egy korábbi időszakban élhetett. A régészek szerint a férfi – akit „a lovagnak” neveztek el – igen sok időt tölthetett lóháton, a medence- és combcsontjainak deformálódásaiból ítélve.
Sírmellékletei arra engednek következtetni, hogy arisztokrata volt – falevelek és virágok maradványait találták meg szarkofágjában, amelyek egy egykor a holttest fejére helyezett koszorúból származhatnak. A kutatók emellett megállapították, hogy „a lovagot” be is balzsamozták, ennek köszönhetően teste viszonylag jó állapotban maradt fenn. Korai halálát a tuberkulózis szövődményeként fellépő agyhártyagyulladás okozhatta.
Mindkét szarkofág ólomból készült, ami kizárólag az elit privilégiuma volt az évszázadok során. Ezen túl azonban szinte semmiféle egyezés nincs a két temetkezés között, ami arra utal, hogy a két férfi nem egyazon korban élt. „A lovas” szarkofágja például láthatóan a férfi testére lett szabva, míg de la Porte-é nem.
A nagyrészt a 12. és 13. század folyamán épült világhírű gótikus katedrálisban, Franciaország egyik legnépszerűbb turistalátványosságában 2019. április 15-én ütött ki tűz a tetőszerkezet felújításához felállított állványzaton. Mintegy 500 tűzoltó küzdött a lángok ellen, és az épület nagy részét sikerült is megmenteniük – a tetőszerkezet azonban teljesen megsemmisült, és a templom ikonikus huszártornya is leomlott. A tűz pontos okát máig nem sikerült felderíteni, egy elektromos szerkezet meghibásodása is okozhatta csakúgy, mint egy el nem oltott cigarettacsikk.
Az INRAP szakemberei a kezdetektől fogva dolgoznak a helyszínen és segítik a helyreállítást, az épület régebbi részeinek feltárásakor bukkantak idén a két titokzatos ólomszarkofágra számos szobor és a későbbi felújítások által eltakart eredeti, 13. századi építészeti elem társaságában. A szarkofágokat novemberben a Toulouse-i Egyetemi Kórházba szállították, ahol orvosi műszerekkel és fizikai beavatkozást nem igénylő módszerekkel vizsgálták meg közelebbről tartalmukat.
Mindeközben a Notre-Dame restaurálási munkálatai folytatódnak, és a remények szerint a székesegyház 2024 nyarára, a szintén Párizsban tartandó nyári olimpia idejére újra készen áll majd fogadni a látogatókat.