Múlt-kor.hu

Egy babiloni agyagtábla szerint Noé álhírek miatt épített bárkát

Egy babiloni agyagtábla szerint Noé álhírek miatt épített bárkát

2019. november 27. 15:21 Múlt-kor

A Cambridge-i Egyetem tanára az álhírek egyik legkorábbi példájára bukkant egy 2700 éves, a Gilgames-eposzhoz tartozó babiloni agyagtáblán, amely Noé történetét mondta el.

Martin Worthington cambridge-i kutató az egyik ősi, babiloni nyelven írt agyagtáblát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy megtalálta a világ talán legrégebbi álhírére vonatkozó utalást. Úgy véli, hogy Eá babiloni isten a táblára lejegyzett szavai (a sumer mitológiában Enki volt a neve, de az akkádok már Eának hívták), aki a felszíni édesvizek ura, valamint a bölcsesség és művészetek istene volt, igencsak megtévesztőek és kétértelműek lehettek, és arra tettek kísérletet, hogy álhírekkel győzzék meg az embereket egy bárka építéséről.

A kihalt babiloni nyelv vezető kutatójaként Worthington lefordította a British Museumban őrzött szöveget, amely értelmezése szerint kettős jelentéssel bír. Úgy olvasható, hogy az istenség megjósolja, hogy étel fog esni az égből, nem pedig az esőnek árja, amennyiben segítenek neki felépíteni egy bárkát. „Ea egy kétértelmű álhír terjesztésével csapta be az emberiséget” – magyarázta a kutató. „Azt mondja a babiloni Noénak, akit ott Uta–napishtiként ismertek, hogy megígéri a népnek, hogy étel fog hullani az égből, ha valóban felépül a bárka” – tette hozzá.

Úgy véli, az emberek nem vették észre, hogy az istenség kilencsoros üzenete mennyire álságos trükk. Míg Eá látszólag ételesőt ígér, rejtett figyelmeztetést küld egy esetleges árvízről. Miután a bárka felépült, Uta–napishti és családja felkapaszkodott a fedélzetre, és egy állatsereggel a hátuk mögött túlélték a csapást, míg mindenki odaveszett.

„Már ebben a mitológiai időben elkezdődött az információ és a nyelv manipulációja” – mondta Worthington. Babiloni nyelven az egyik sor így hangzik: „ina lilâti ušaznanakkunūši šamūt kibāti”, amely többféleképpen is lefordítható: „hajnalban megérkezik a kívánt étel” – vagy „hajnalban rátok fog hullani a sötétség”. Ez utóbbi szó bőségként is fordítható, vagyis „hajnalban bővelkedni fogtok”, ám „a hajnalban bőséges eső fog leesni az égből” alternatív jelentés is teljesen elfogadható.

A kutató szerint az istenség – pontosabban az agyagtábla szerzője – így, ezzel a kétértelmű szószerkezettel kívánta bevédeni magát, hogy ha esetleg hívei a későbbiekben kérdőre vonnák, miért nem figyelmeztette őket a veszélyre, azt mondhassa: ti döntöttetek úgy, hogy ily módon értelmezitek a szavakat.

Egy babiloni agyagtábla szerint Noé álhírek miatt épített bárkát

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra