Egész Magyarországot lázba hozta a „béke járművének” érkezése
2023. március 29. 20:20 Jeki Gabriella
Karinthy és Horthy István is a fedélzeten utazott
A Magyarország cikke szerint a csepeli repülőtéren helyszíni szemlét tartottak a rendvédelmi hatóságok. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását, a róla ledobott kötelekkel. A feladat azonban nem bizonyult egyszerűnek, hiszen a jeles nap havas záporokkal tarkított szélviharban köszöntött a fővárosra.
„Szilaveczky rendőrfőtanácsos arra is figyelmezteti a közönséget, hogy lehetőleg sárcipőben menjen ki Csepelre, mert a mezőn hosszú darabon gyalogolni kell és a talaj rendkívül sáros” – írja az újság. – „A mentők ezúton is figyelmeztetik a közönséget, hogy a villamosokon tartózkodjék a tolongástól és a rendőri előírásokat a közlekedésnél a legszigorúbban tartsák be, mert a balesetek csak így kerülhetők el.” A mentőkészültség reggel hét órától a repülőtér hangárjában teljesített szolgálatot.
Nagyon várták a Dunántúlon is a Zeppelin érkezését, ám az előre bejelentett irány módosítása az itt élőket is bizonytalanságban tartotta. „A Graf Zeppelin magyarországi körrepülésének útvonalát érthetetlen okokból még az utolsó pillanatban sem közölték teljes bizonyossággal a nyilvánossággal” – írja a pécsi székhelyű Dunántúl napilap 1931. március 29-én. – „Az esti órákban egymást érik az egymásnak ellentmondó jelentések, amelyek szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy a Graf Zeppelin elrepül Pécs felett.”
Kíváncsi tömeg (Kép forrása: Fortepan / Laborcz György)
Az újságban közzétettek szerint a jelentés csak a késő órákban érkezett, eszerint a léghajó útvonala a következő: Budapest, Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Budapest. A Zeppelin utasai végül rövid Budapest feletti repülés után északkeletnek fordultak.
Átrepültek a Mátra felett és Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé érkeztek. Innen déli irányban haladtak tovább Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak és a Jászság fölött elrepülve tértek vissza Csepelre a délutáni órákban.
Újabb sikeres landolás és pihenő után indultak vissza állomáshelyükre, a németországi Friedrichshafenbe. A Zeppelin fedélzetén tizennégy utas tartózkodott ekkor. A Bodeni-tó partján fekvő német városba hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.
A léghajón több neves személy is utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István, valamint gróf Almásy László Ede Afrika-kutató. A Zeppelin fedélzetén tartózkodott Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és több újságíró.
Elsőként Karinthy Frigyes lépett ki a léghajóból a sikeres földet érés után. Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó személyesen várta a repülőtéren. Az érkező tizennégy utast, Lehmann és Flemming kapitányokat, illetve a személyzet tagjait Budapest főpolgármestere köszöntötte.
A Zeppelin léghajó postát is szállított. Az 1931. március 21-én megjelent Rendeletek tára beszámolt róla: „Ezekkel a léghajójáratokkal a következő feltételek mellett közönséges levelek és levelezőlapok küldhetők: a levelek súlya egyenkint a 20 grammot nem haladhatja meg, illetve a levélpostai légiküldeményekre a „Légipostával” feljegyzést, vagy kékszínű légipostai ragjegyet kell alkalmazni.”
A rendelet arra is rámutat, hogy az ilyen módon szállított levelek címlapjának felső részén szembetűnő módon, egy táblázat szerint kell feltüntetni a megfelelő légiutat, ha azokat a Zeppelin magyarországi körrepülése, vagy a Németországba való visszatérése alkalmával szállítja. Azt is említik, hogy a levélpostai küldemény rendeltetési helyének megfelelő rendes postai díjon felül kötelező légipostai pótdíjat kell fizetni. Ezekbe belefoglalták a Budapest és Friedrichshafen közötti repülőgépes szállítás díját is.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
