Dróntúra ősi kincsek felett
2015. június 1. 16:22
Colosseum, a római aréna
Utunk végén térjünk vissza Európába, pontosabban a világ legnagyobb amfiteátruma, a római Colosseum fölé, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas. Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából készült aréna építését az i. sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.
Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. I. sz. 80-as megnyitásakor 100 napig tartó játékokkal ünnepeltek Rómában, ennek során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le. A Colosseumban egészen a 6. századig rendeztek gladiátor- és egyéb játékokat, majd a barbár hódításokat és Róma hanyatlását követően istállók, színes üzletek és hangos kereskedők költöztek az egykoron a birodalom dicsőségét hirdető amfiteátrum boltívei alá. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.
A mai modern stadionokhoz hasonlóan a Colosseumban is számokkal látták el a kétezer éves építmény szektorait a jobb tájékozódás érdekében: a szektorok számát eredetileg csupán belevésték a boltívek mészkövébe, később a jobb láthatóság érdekében piros festékkel emelték ki a megjelöléseket - állapította meg egy kutatás idén januárban. Ugyan a Colosseumba bárki bemehetett, szigorú szabályok vonatkoztak arra, hogy az egyes társadalmi osztályokba tartozók az amfiteátrum négy szintjén hol foglalhattak helyet. A legjobb hely természetesen a császárnak járt, aki az első sorban levő páholyból élvezhette a viadalokat, de szintén az első sorban ülhettek a szenátorok, a magisztrátusok és a Veszta-szüzek. A második szintről a magas társadalmi osztályba tartozók nézhették az eseményeket, a harmadikban a római átlagpolgárok, míg a legmagasabb szinten - a fapadokon ülve vagy állva - a nők és a szegények foglaltak helyet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
