Múlt-kor.hu

Drakula ágyúgolyói kerültek elő egy bolgár erődnél

Drakula ágyúgolyói kerültek elő egy bolgár erődnél

2019. június 11. 17:55 Múlt-kor

A bulgáriai Szvistovban lévő erődnél ásatásokat végző régészek ágyúgolyókat hoztak a felszínre, melyeket minden bizonnyal III. Vlad havasalföldi fejedelem, ismertebb nevén Țepeș (Cepes, „karóbahúzó”) Vlad katonái lőttek ki az erődítményre annak 1461-es ostromakor. A rendkívül brutális és kegyetlen uralkodó hírében álló fejedelem adta a történelmi hátterét Bram Stoker ír regényíró 1897-es gótikus horrorremekművének, amely a halhatatlan vámpír Drakula grófként ábrázolja őt.

A lövedékeket a korabeli Magyarországon csatakígyónak, avagy sárfatilnak nevezett fegyverekből lőtték ki, amelyek a korábbi kéziágyúk nagyobb változatainak tekinthetők.

A számos nyelven a szintén „csatakígyó” jelentéssel bíró „culverin” vagy „kulverin” névvel illetett eszközöket egy jól behatárolható korszakban, a 14. századtól a 16. század elejéig használták, ezután eltűntek a csatamezőkről, ahogy élesebben elkülönültek a gyalogság által használt kézi lőfegyverek és a különféle állványokról használt tüzérségi eszközök.

„Az igazán érdekes az, hogy az oszmán korszakból találtunk ágyúgolyókat. Ezeknek a kis ágyúgolyóknak nagyon örülünk, mert csatakígyókból valók. Ezek voltak a legkorábbi ágyúk, amelyeket a 15. századtól a 16. századig használtak, utána már nem. Ezek még nagyon tökéletlen ágyúk voltak. Ez pontosan Vlad Drakula ideje volt, kétség nem fér hozzá, hogy kapcsolódnak a Vlad Drakula általi 1461-es ostromhoz” – mondta Nikolaj Ovcsarov, a szófiai Nemzeti Régészeti Intézet és Múzeum professzora.

Az erődítmény Szvistov városának közepén, egy dombtetőn található. Az építmény, amelynek ma megtekinthetők a maradványai, a 13-14. században épült, azonban a keleti, nyugati és északi irányba kiváló kilátást adó magaslat stratégiai jelentőségét ennél jóval régebben felismerték – elsőként a rómaiak építettek itt erősséget a 4. században.

1389-ben a középkori építményt megostromolta I. Murád oszmán szultán serege is Csandarlizádé Ali pasa nagyvezír parancsnoksága alatt. A törököknek csak akkor sikerült elfoglalniuk, amikor a védők – miután minden készletük elfogyott – feladták az erődöt.

A nagyvezír hadjárata arra késztette Iván Sisman bolgár cárt, hogy behódoljon az Oszmán Birodalomnak, és bár a harcok még mintegy öt éven át folytatódtak egyes területeken, Bulgária nagy része egészen az 1877-1878-as orosz–török háborúig török fennhatóság alatt állt.

Az oszmán krónikák is megemlékeznek arról, hogy 1461-ben III. Vlad elfoglalta Szvistovot, maga a fejedelem pedig 1462 februárjában I. Mátyás magyar királynak írt levelében azzal dicsekszik, 410 törököt öltek meg az ostrom alatt. A jelek szerint Vlad a telet is az erődben töltötte.

Sajnálatos módon a dombtetőn lévő erősség nem maradt állva Bulgária 1878-as felszabadulásáig – az 1806-1812-es orosz–török háború során részlegesen megsemmisült. Miután a török helyőrség megadta magát, az orosz Kamenszkij tábornok parancsára felgyújtották, hogy a törökök többé ne használhassák.

A meglehetősen robusztus építmény azonban nagyrészt átvészelte a tüzet, és nagy része még állt 1850-ben, amikor köveit elhordták, hogy új laktanyaépületeket építsenek az oszmán sereg számára. Mindazonáltal napjainkban is jobb állapotban van, mint ezek alapján hinné az ember: Ovcsarov professzor megjegyezte, hogy a falak egyes helyeken igen magasan állnak ma is, ezzel Bulgária egyik legjobban megőrződött középkori erődjéről beszélhetünk.

Drakula ágyúgolyói kerültek elő egy bolgár erődnél

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. tél: Fagyos téli ütközetek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra