Diktátorok gyermekei
2015. március 18. 16:09
Sztálin leánya, a disszidens
Szvetlana 1926. február 28-án született, Sztálin egyetlen lányaként. Az egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte sírba 1940-ben. 1949-ben szerzett diplomát a Moszkvai Állami Egyetemen, majd tanárként és fordítóként dolgozott, és bejáratos volt az irodalmi körökbe. Népszerű volt, az apja országlása idején lányok tömegei kapták az ő keresztnevét, sőt egy kölnit is elneveztek róla. Az első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin tíz évre száműzte Szibériába. Mindkét ezután kötött házasságából született egy-egy gyermeke, és mindkettő válással végződött.
A tízmilliók haláláért felelős zsarnok lánya 1967-ben „disszidált”, amikor harmadik férje, Bradzsesa Szingh kommunista újságíró hamvait Indiába vitte. Egyszerűen bement az amerikai nagykövetségre és menedékjogot kért. Két, előző házasságából született, s már felcseperedett gyermekét a Szovjetunióban hagyta. Indiából egy rövid svájci kitérő után New Yorkba érkezett, ahol a Húsz levél egy baráthoz című, bestsellerré vált önéletrajzi kötetével szerzett magának írói hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát. Utoljára William Wesley Peters építészhez ment hozzá, akitől szintén született egy lánya, s akivel szintén felbontotta frigyét.
„Apám árnyéka mindig itt lebeg felettem, bármit is tegyek” - jelentette ki 1983-ban a The Chicago Tribune-nak nyilatkozva. 1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt legyen a gyermekeivel. Moszkvában, majd Grúziában élt, visszakapta a szovjet állampolgárságát, és elítélően nyilatkozott az Egyesült Államokban és a Nagy-Britanniában eltöltött éveiről. Alig egy évvel később, a rokonaival való viszonyának megromlására hivatkozva, kérelmezte, hogy ismét távozhasson, majd Amerikába utazott és soha többé nem tért vissza Oroszországba.
Az asszony sehol sem érezte jól magát, a tengerentúlról Angliába, majd Franciaországba, aztán ismét Amerikába és Angliába költözött. Élt áram nélküli kunyhóban Wisconsinban, egy apácazárdában Svájcban és egy öregek otthonában Nyugat-Londonban. Életének utolsó szakaszáról meglehetősen hézagosak az információk. Allilujeva gyűlölte, s gyakran „erkölcsi és szellemi szörnyetegneknek” nevezte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja családi nevét vette fel, az 1970-ben kötött, negyedik házassága óta a Lana Peters nevet viselte. 2011. november 22-én hunyt el a Wisconsin állambeli Richland Centerben. 85 éves volt, halálát vastagbélrák okozta.