Délkelet-Anatólia rejti a ma ismert civilizáció bölcsőjét
2024. január 19. 11:45 Múlt-kor
A nagy átalakulás földje (The Land of Great Transformation) címmel rendeztek tudományos konferenciát a Magyar Nemzeti Múzeumban január 18-án. A meghívott török és magyar előadók a két ország egy-egy kiemelten fontos régészeti lelőhelyét mutatták be. Taş Tepeler és Polgár-Csőszhalom a korai és késői neolitikum olyan emlékeit őrzik, amelyek hozzásegíthetnek az emberi civilizáció korai mérföldköveinek megértéséhez, emellett pedig izgalmas turisztikai látványosságként is szolgálnak.
Bár anatómiai szempontból a Homo sapiens sapiens Közép-Afrikában fejlődött ki, azonban az emberi civilizáció a mai Anatólia területén jött létre. Jelenlegi tudásunk szerint ebben a térségben változott meg radikálisan az emberek életmódja a korai paleolitikum időszakában. A letelepedett életmód, a város mint településforma és a vallási-spirituális élet kötött helyszínei, az első templomok is itt jelentek meg.
Délkelet-Anatóliában, a törökországi Taş Tepeler (szó szerint „köves hegyek”-et jelent) térségében az elmúlt években tizenkét olyan lelőhelyet tártak fel a Taş Tepeler projekt keretében, amelyek a nevezetes Çatalhöyüknél is jóval régebbiek: Göbeklitepe és Karahantepe leletei az i. e. 100. század közepére datálhatóak, és a korai kőkorszak idején keletkeztek, megelőzve a cserép megjelenését.
Göbeklitepében feltárt állatfej-szobor (forrás: Wikipédia / Dosseman / Wikipédia / Beytullah eles / CC BY-SA 4.0)
Taş Tepeler vidéke rejti az emberiség történetében a letelepedett életmód és a társadalmi egyesülés első példáit. Ebben a tizenkétezer évvel ezelőtti időszakban jelentek meg az első valódi házak és falvak is. A letelepedett életmód ugyan még nem változott földművelő jellegűvé, ám az építkezés fejlődése már lehetővé tette a vadászat során szerzett élelmiszer tárolását, felhalmozását, sőt, tartósítását is.
Az új tárolási technológiáknak és a cserép megjelenésének köszönhetően kezdődött meg a kereskedelem is. A városias életforma olyan változásokat is eredményezett, amelyeket ma már teljesen természetesnek tartunk: a konyhai eszközök (edények) használatát és főzés gyakorlatát. A társadalmi munkamegosztás és a szociális élet fejlődését jelzik a régióban feltárt közösségi terek és építmények is. Utóbbiak közé sorolhatóak azok a hatalmas, T alakú monolitok is, amelyek a régészek szerint spirituális célokat szolgáltak.
Védőtető az ásatás egyik helyszíne fölött (Forrás: Wikipédia / Bjelica / Bjelica / CC BY 4.0)
A január 18-án, a Nemzeti Múzeum Dísztermében megrendezett konferencia török előadója, Necmi Karul, az Isztambuli Egyetem Őskori Régészeti Tanszékének vezetője a Göbeklitepe régészeti területről tartott előadást. A professzor hangsúlyozta a Taş Tepeler térségében végzett ásatások jelentőségét: ezek egyik legfontosabb felfedezése a csiszolt kőkorszak eddig ismert legnagyobb emberi szobra.
Magyar részről a konferencián Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzor emeritusa adott elő Polgár-Csőszhalom újkőkori lelőhelyéről. A felső-tiszavidéki ásatás a közép- és délkelet-európai paleolit régió különleges helyszínét mutatta be: a dombszerű településtípus, a körárokkal körülvett, úgynevezett tell legészakibb példáját tárták fel a régészek.
A konferencia megnyitója (fotó: MTI / Balogh Zoltán)
Az esemény házigazdája Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete és Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója volt. Beszédében a nagykövet kiemelte: a tudományos konferencia az 1923-as török–magyar barátsági szerződés aláírásának századik évfordulóját megünneplő, egész éves eseménysor megnyitása is volt, hangsúlyozva a két ország gazdag történelmi és kulturális kapcsolatait is.
Páratlan tudományos értékén felül Taş Tepeler és Polgár-Csőszhalom régészeti parkjai az archeoturizmis kiemelkedő idegenforgalmi célpontjaiként is számot tarthatnak a látogatók figyelmére.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
