Dekódolhatták a phaisztoszi korongot

2014. október 28. 11:39

Az egyik krétai templom alagsorából 1908 júliusában előkerült phaisztoszi korong egy évszázada izgatja a régészek fantáziáját, azonban eddig még csak elméletek születtek arra, hogy mit jelenthet a több tucatnyi, spirálisan haladó minószi hieroglifa. Annyit tudunk biztosan, hogy a több mint két és félezer éves agyagtáblára előre elkészített "pecsétekkel" formákat nyomtak, majd magas hőfokon kiégették.

Gareth Owens krétai kutató állítása szerint sikerült azonosítania az "anya", valamint a "fontos asszony" kulcsszavakat, s úgy véli, a minószi korong egy anyához szóló imádságot fogalmaz meg az ősi nyelv hieroglifáinak segítségével, amelyek között tollas fejre, gyermekre, de még egy méhkasra hasonlító jel is található. Owens egy előadáson azt mondta, "az anya a korszak legértékesebb szava volt és a matriarchátusban élő minósziak egyik anyaistennőjére utalhatott".

A korongot 241 darab, ám csak 45 féle jel színesíti. A legtöbben úgy gondolják, hogy kívülről befelé kell az olvasást elkezdeni, néhány kutató szerint viszont éppen ellenkezőleg, belülről kell haladni. 

A képen pirossal jelölt, négy-négy jelcsoportot emelte ki a kutató az elméletének alátámasztására. Owens szerint a jeleket "I-QE-KU-RJA"-nak kell betűzni, amelyből az "I-QE" valamilyen "fontos" asszonyt jelent. Az agyagtábla másik oldalán az "AKKA" szót azonosította, amely a terhes anyát jelöli. Hipotézise szerint a korong egyik oldala egy terhes asszonynak, míg a másik az életet adó anyának volt ajánlva.

Owens John Coleman oxfordi kollégájával karöltve hat éve próbálja feltörni az ősi kódot, elmondása szerint az "A" oldal 90 százaléka már olvasható. A krétai szakértő biztos benne, hogy egy vallási felirattal van dolguk, s ő maga hasonlította a korongot egy mai CD-hez, amely az átlagember számára ugyanilyen rejtélyes módon kódolja az információkat. "Ez is egyfajta CD, azonban csak a minósziak által olvasható" - tette hozzá szellemesen.

A korong megtalálásának helyszíne

A korong megfejtése azért bír olyan nagy jelentőséggel, mivel a minószi Európa első írástudó népe volt. A minószi civilizáció (más néven krétai civilizáció) eredete sűrű homályba vész. Aranykora az i. e. 2000 és i. e. 1450 közötti időszakra tehető, ami elsősorban a páratlan szépségű palotaépítésekben mutatkozott meg. A bronzkori civilizáció virágzásának egyik fontos jellemzője a tengeri kereskedelem volt. I. e. 1500 körül azonban a civilizáció már romokban hevert, aminek oka a Thira (ma Szantorini) szigetén bekövetkezett vulkánkitörés és szökőár lehetett.