Csúcstechnológiával védik a 250 éves stuttgarti parkot
2026. június 9. 18:35
Fennállásának 250. évfordulóját ünnepli a stuttgarti Hohenheimi kertek, amelynek történelmi növényállományát immár csúcstechnológiás drónokkal és szenzorokkal védik a klímaváltozás hatásaitól, amint az a Hohenheimi Egyetem hétfői közleményéből kiderül. A Carl Eugen württembergi herceg által 1776-ban alapított, egykor romantikus angolkertként funkcionáló terület mára Európa fajokban leggazdagabb egyetemi kampuszává és a modern klímakutatás egyik kiemelt helyszínévé vált.
A jubileum alkalmából átfogó tájépítészeti és ökológiai rekonstrukciós munkálatok zajlanak a harminc hektáron elterülő parkban. Helmut Dalitz, a létesítmény tudományos igazgatója szerint a történelmi patakmedrek és jégkorszaki tavak szigetelése, valamint a partvidékek őshonos növényekkel való betelepítése a hatékonyabb vízgazdálkodást és a biodiverzitás növelését szolgálja.
A klímaváltozás okozta extrém stresszhatások enyhítése érdekében a kutatók 2025 tavasza óta egy speciális kamerákkal felszerelt drónt, valamint a lombkoronákban elhelyezett mintegy száz szenzort alkalmaznak. A rendszer folyamatos adatokat szolgáltat a több évszázados faóriások, köztük a még 1779-ben ültetett, nemzeti örökség részét képező platánfa egészségi állapotáról és vízigényéről, ami lehetővé teszi a célzott és takarékos öntözést.
A tudományos célú fenntartás egyik legfontosabb eleme a biológiai sokféleség megőrzése, amelynek érdekében a park egyes területein több mint negyedszázada csökkentett kaszálási rendszert alkalmaznak. Robert Gliniars, a kertek kurátora rámutatott, hogy a látszólagos rendezetlenség valójában egy hosszú távú ökológiai kísérlet része, amelynek eredményeként számos ritka pókfaj, vadon növő orchidea és emlős tért vissza a területre.
A módszer sikerét igazolja, hogy a Hohenheimi Egyetem kampuszát 2023-ban az ICA Biodiversity Challenge keretében Európa fajokban leggazdagabb egyetemi területének választották. A kutatók és az önkéntesek több mint kétezer vadon élő állat- és növényfajt regisztráltak a nyolcezer mesterségesen termesztett növényfaj mellett.
A modern ökológiai kutatások szorosan illeszkednek a terület gazdag tudománytörténeti múltjához. A park legrégebbi, ma műemlékvédelem alatt álló részét, az Egzotikus Kertet 1776-ban hozta létre Carl Eugen württembergi herceg és felesége, Franziska von Hohenheim, egy mesterséges falut is magába foglaló angol tájkert formájában.
A terület funkciója a 18. század végétől fokozatosan átalakult: 1780-ban kertészeti iskola nyílt, majd 1818-ban itt alapították meg azt a mezőgazdasági oktatási és kísérleti intézetet, amelyből 1967-re kialakult a mai Hohenheimi Egyetem. A 19. század során a park lenyűgöző növényvilága a német romantika és klasszicizmus olyan kiemelkedő irodalmi alakjait is megihlette, mint Friedrich Schiller, Ludwig Uhland és Eduard Mörike.
A 250. évforduló alkalmából a park a Baden-Württemberg tartományi hatóságok bevonásával egy eredeti tervek alapján történő, a történeti hűséget szem előtt tartó helyreállításon esik át, amelyet idén széleskörű szakmai és közönségprogramok kísérnek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
