Csillagászati kutatások sem fejtették meg Jézus Krisztus születésének pontos dátumát
2021. december 24. 09:51 Múlt-kor
Kepler elmélete
Eleinte a híres csillagász, Johannes Kepler (1571 – 1630) is úgy vélte, hogy egy szupernóvát kell keresni, később azonban egy másik elmélettel állt elő.
Véleménye szerint i. e. 7 során a Halak csillagképen három alkalommal is bekövetkezett a Jupiter és a Szaturnusz rendkívül ritkának számító együttállása.
Ez az együttállás előfordult i. e. 861-860, i. e. 7, valamint i. sz. 1940–41-ben és 1981-ben. Kepler idejében, 1603-ban is volt egy háromszori együttállás, ezért a csillagász innen meríthette a betlehemi csillagot érintő ötletét.
Johannes Kepler portréja (1620)
Ez a magyarázat azért is vált népszerűvé, mert a Messiásnak a csillagképe a Halak, a királyok szimbóluma a Jupiter, a zsidóságé pedig a Szaturnusz volt. Mindez magyarázatul szolgált arra, hogy miért is figyeltek fel a napkeleti bölcsek erre a csillagászati jelenségre.
Az ókorban ismerték ezt az együttállást, mert a babiloni agyagtáblákon csillagászati számítások alapján ki tudták számolni annak várható idejét.
A Szipparban talált agyagtáblákon azt is leírták, hogy a hármas együttállás várható ideje a mi időszámításunk szerint i. e. 7-re esik.
Manapság ez a dátum az, amelyet a tudósok a legszélesebb körben elfogadnak. Ez az év a legtöbb bibliai információhoz passzol, és kevesebb ellentmondást támaszt, mint a többi, ráadásul illeszkedett a napkeleti bölcsek újszülött királyról szóló filozófiájába.
De amikor karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, nem kell elfelednünk, hogy a decemberi ünnepkör csak századokkal később alakult ki, az igazi születésnapot alighanem elnyelte a történelem homálya.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
