Csalásra használhatták a Norvégiában előkerült hatszáz éves dobókockát

2018. április 13. 12:58 Múlt-kor

„Az évek folyamán több mint harminc középkori dobókockát találtunk már Bergenben, így a megtalálása nem túl meglepő. Maga a kocka viszont különleges” – írta egy régészcsoport a Norvég Kulturális Örökség Kutatásáért Intézet honlapján. Egy átlagos dobókockának egyetlen szám van mind a hat oldalán, egytől hatig. Ez a kocka azonban más. „A  vågsbunneni kockán két négyes és két ötös van. Így vélhetően csalásra használták játékokban” – írták a régészek. Egy másik lehetőség természetesen az, hogy olyan játékhoz használták a kockát, amelynek különleges szabályrendszere volt, a régészek szerint azonban valószínűbb, hogy csaltak vele. A csalás pontos módja nem ismert, de vélhetően az adott játékban négyest és ötöst dobni szerencsés volt, míg egyest vagy kettest dobni kevésbé.

Habár a fogadásokat Bergenben betiltották 1276-ban, ez nem vette el az emberek kedvét a szerencsejátékoktól, mondják a szakértők. A kockajáték tisztán szerencse kérdése, és egy ilyen dobókocka segíthetett valakinek nyerni benne – amíg el nem kapták az illetőt, írta Ingrid Rekkavik, az intézet egyik régésze norvég nyelvű blogposztjában.

A kocka egy fával lerakott utca mellett került elő, amely a 15. századra datálható, mondta Per Christian Underhaug, a Bergeni Egyetem régésze, aki a feltárások projektfelügyelője. Sok szálló és vendéglő volt a környéken, úgyhogy valószínű, hogy a szerencsejáték ezeken a helyeken folyt. Lehetséges, hogy valaki arra készült, hogy elkapja a csalót, és ezért az eldobta ezt a kockát, hogy ne legyen nála, írta Rekkavik. Egy másik lehetőség az, hogy a csalót rajtakapták, és a dühös játékostárs kidobta az utcára a kockát. Hogy a csalókat hogyan kezelték, nem tudjuk – lehetséges, hogy a csalás verekedéshez vezetett, írta Rekkavik.