Az 1870-es évek közepén először jelentkező nagy államháztartási mérleghiány pótlására, fedezésére forrásokat kellett találnia a kormányzatnak. 1875 során került bevezetésre Magyarországon a legtöbb polgári adófajta. Az egyenes adók közül a föld- (1875:VII.tc.), ház- (1875.XXIII.tc. az 1868.XXII.tc. időbeli hatályának meghosszabbításáról), kereseti- (1875:XXIX.tc.), tőkekamat-, járadékadó (1875:XXII.tc.). 1885-ben rögzítik még a vadászati és a vadászatra használt fegyverek utáni, a cselédtartás, a játékhelyiségek fenntartása, kocsi és ló tartása után fizetendő adót, az indirekt adók közül pedig a már korábban bevezetett cukor és sör fogyasztási adója után, a bor- és húsfogyasztás adóját is. A vállalkozási szférában két új adó jelent meg, egyrészt a vasúti és gőzhajózási szállítás után fizetendő adó, másrészt a bányaadó. Az állami bevételek fokozására módosították az illetékek rendszerét is. A bevétel szempontjából legdinamikusabban fejlődőnek a házadó, a kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó bizonyult.