Pázmány Péter esztergomi érsek, a magyar ellenreformáció `motorja`, abban is rendje, a jezsuiták hagyományait követte, hogy rendkívüli fontosságot tulajdonított a nevelésnek. A bécsi egyetemen 1627-ben papnevelő intézetet létesített a magyarok számára. Az ő nevéhez fűződik az első valóban tartósan működő magyarországi egyetem, a nagyszombati megalapítása is. (Ez az egyetem később Pázmány nevét viselte, és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődje volt.) Mivel Pázmány a hazai katolikus papképzés szükségleteit tartotta elsődleges feladatának, filozófiai és teológiai karral indult. Saját vagyonából százezer forintot adott erre. Az egyetemet saját rendjére bízta, a jezsuiták irányították egészen 1773-ig, a rend feloszlatásáig. A grazi jezsuita egyetemen, ahol korábban Pázmány tanított, szintén csak ez a két kar működött, egy "rendes" nyugat-európai egyetem azonban négy karból állt. A nagyszombati egyetem majd a 17. század második felében bővül a jogi fakultással. Orvosi karát azonban csak 1769-ben szervezték meg. Ettől fogva tekinthető valóban teljes egyetemnek.