XVI. és XVIII. századi könyveket fogadtak örökbe Szegeden

2005. április 5. 11:07

A könyvek örökbefogadása természetesen nem jelenti a kötetek birtokbavételét, hanem egyfajta erkölcsi kapcsolatot fejez ki a mű és az örökbefogadó között - mondta az ünnepségen Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, az intézmény igazgatója. Czúcz Ottó korábbi alkotmánybíró, aki jelenleg a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság bírájaként dolgozik, Verbőczi hármaskönyve magyarországi első latin nyelvű kiadásának egy példányát fogadta örökbe. A szegedi egyetem jogi karának professzora elmondta, az 1572-ben Kolozsvárott nyomtatott műben foglalt jogelvek három évszázadon keresztül meghatározták hazánk joggyakorlatát.

Az alapítvány tudományos kuratóriumának díjazottja, Gábor Miklós gyógyszerész professzor egy XVI. századi orvosi füveskönyvet, Leonhardt Fuchs művének 1549-ben Párizsban megjelent kiadását fogadta örökbe. A mű különlegessége, hogy a növényekről készült nyomatokat, melyek a szerző rajzai alapján készültek, kézzel színezték ki. Vörös László, a Tiszatáj folyóirat egykori főszerkesztője az első magyar irodalmi adattárat, Bod Péter Magyar Athenasának 1766-ban Nagyszebenben kiadott példányát vehette át jelképesen. Az irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott oktatója elmondta: a gyakran az első magyar irodalmi lexikonként aposztrofált mű sok szempontból ma is nélkülözhetetlen kézikönyv.

Tóth Sándor szobrászművész Giorgio Vasari A legkiválóbb festők, szobrászok és építészek életéről szóló hétkötetes művének Livornoban 1767-ben megjelent kiadását fogadta örökbe. A szobrászművésznek Giorgio Vasarihoz, aki a művészettörténet-írás egyik első és kiemelkedő alakjához személyes élménye is kapcsolódik. 1974-ben, a kiváló építész halálának 400 éves évfordulójára Firenze városa által hirdetett pályázaton Tóth Sándor harmadik díjat nyert, ez volt a művész első nemzetközi elismerése.

(Panoráma)