A mindennapi életviszonyokat Magyarországon a háború az első hónapokban csak alig észrevehetően befolyásolta. Javában tartott a jelentékeny gazdasági konjunktúra. A városban a kedvező munkaviszonyok, a falun az 1939. évi jó termés és az előnyös értékesítési lehetőségek következtében növekedett a lakosság vásárlóereje. Az első rendszabály a kávé és a tea élvezőit sújtotta. A kávéért, az illeték emelése következtében, a korábbi ár háromszorosát kellett fizetni. 1939 vége - 1940 elejétől - "barnult" a kenyér. A malmok a búzát 77 százalékosan (később 85 százalékosan), a rozsot 75 százalékosan őrölték ki, ún. sötét búzalisztet és rozslisztet készítettek. A pékségek csak ezekből süthettek búza-, rozsos és rozskenyeret. A húsfogyasztás visszafogása érdekében, 1939 decemberében a hétfőt és a pénteket "hústalan nap"-nak nyilvánították. 1940 áprilisában bevezették a cukorjegyet: az általános fejadagot városokban személyenként heti 12 dkg-ban, a községekben 7 dkg-ban állapították meg, többet kaptak a terhes és szoptató anyák, a 12 éven aluli gyermekek és orvosi igazolás alapján a betegek. A zsírjegyre hetenként és fejenként 1940 áprilisától 24 dkg, 1941 elejétől 20 dkg járt, a nehéz testi munkások másfélszeres adagot kaptak. A közélelmezési kormányzat tehát elsősorban mennyiségi a minőségi korlátozásokkal tartotta kézben az ellátást. 1940. december közepétől kétségtelenné vált, hogy jóval ridegebb életviszonyokra kell berendezkedni. Egy 1 szobás lakás számára legfeljebb 25 mázsa, egy 2 szobás lakás részére 37 mázsa, egy 3 szobás lakás számára 48 mázsa szenet lehetett vásárolni, tűzifából a szénmennyiség 1,7-szerese járt. A központi fűtés maximális hőfokát a lakásokban nappal 21 fokban, éjjel 16 fokban, a hivatalokban 18 fokban szabták meg. A lakosság oly módon reagált a fejleményekre, hogy megkezdte a felvásárlást, burgonyától a fogkrémig, ceruzától a cérnáig mindent gyűjtöttek a háztartásokban a még nehezebb napokra. Különösen nagy volt a tolongás az üzletekben, áruházakban a karácsonyi vásár idején. Talán mindenki érezte, tudta, hogy az utolsó békebelinek tűnő karácsonyt ünnepelheti.