A második világháborúban szabadon élhettek a zsidók Albániában

2005. március 19. 10:21

A II. világháború kellős közepén, amikor a nácizmus és a holokauszt árnyai már hosszúra nyúltak Európában, Albániában az olasz megszállók és a kollaboráns fasisztabarát tiranai kormányok egyetértésével megkímélték a zsidókat . A tiranai Történelmi Archívum és az olasz Gramsci Intézet alapítványa közötti együttműködés eredményeként a témával kapcsolatos 600 dokumentumból kétnyelvű kötet készül, amelynek olasz kiadása a Római Központi Archívum sorozatainak részeként jelenik meg - írta az olasz Corriere della Sera című napilap.

Hogyan válhatott Albánia a zsidók számára menedékké, amikor a németek szövetségese tartotta megszállás alatt? A kérdés megválaszolásához a kutatóknak a nagy mennyiségű anyag alapos tanulmányozására lesz szükségük. Addig is tény, hogy a zsidók problémamentesen élhettek, dolgozhattak, nem voltak kitéve semmiféle erőszaknak. Nyilvánosan megtarthatták ünnepeiket, a hatóságok jóindulattal kezelték őket. A jó hír elterjedése után a környező országokból, Dalmáciából, Montenegróból, Koszovóból sokan odavándoroltak, így az albániai zsidó közösség létszáma megduplázódott.

Minden megváltozott azonban 1943. szeptember 8. után, amikor az új kormány a németekkel működött együtt. (Ekkor Olaszországban már megbukott Benito Mussolini diktatúrája). Elkezdődtek a házkutatások, a razziák. Ezek azonban a lakosság magatartása miatt kudarcot vallottak. A városokban és falvakban keresztények és muzulmánok zsidók százait bújtatták el. Segítették őket a partizánok is, így újra megmenekültek. A dokumentumokat a szakemberek nagy történelmi és politikai jelentőségűnek tartják. Ezek alapján elképzelhető egyes albán politikusok szerepének átértékelése is. Az anyagban bizonyítékok vannak például arra, hogy a fasiszta Musztafa Kruja albán kormányfő személyesen lépett fel a zsidóüldözéssel szemben.

(Panoráma)