Rogerius, a tatárjárás krónikása
2004. december 30. 18:15 Megyesi Csaba
Az Itáliából származó magyar főpap a szerzője a Siralmas ének (Carmen Miserabile) című gestának, amely a tatárjárás eseményeinek legfontosabb forrása, korát meghaladó mű.
|
A Carmen Miserabile első kiadása |
1241-ben nemcsak javadalmát, hanem rövid időre személyes szabadságát is elvesztette: a tatárok fogságába esett. Ennek köszönhetően közvetlen közelről ismerhette meg a tatárok magyarországi módszereit, a tatárjárás fontosabb eseményeit. Személyes élményei alapján 1243-44-ben írhatta meg egyetlen ránk maradt történeti művét - Carmen Miserabile (Siralmas ének) -, amelynek fontos értéke, hogy benne nemcsak a tatárjárás eseménytörténetét foglalta össze, hanem feltárta az 1230-as évek politikai állapotait is.
A Carmen Miserabile címével ellentétben nem költői, hanem levél keretbe foglalt prózai mű. Skolasztikus dialektikus módszerével és magas stilisztikai készségével kimagasló alkotása a magyarországi történeti irodalomnak, melynek kortörténeti illetve emlékirati válfaját képviseli. A tatár katasztrófát az oknyomozás módszerével - saját korához képest rendkívül korszerű módon - társadalomtörténeti okokra vezette vissza, s az okokat az 1230-as évek magyarországi társadalom fejlődésében jelölte meg. Az ország erejének és ellenálló képességének meggyengülését a király és a magyar előkelők között húzódó ellentétekre vezette vissza.
A gesta szövege először Thuróczy János 1488-ban Brünnben megjelent krónikájában, annak függelékeként látott napvilágot. A forráskritikai kutatások filológiai eszközök segítségével bebizonyították, hogy e kiadás alapjául nem az eredeti, 13. századi szövegváltozat szolgált - ez nem maradt fenn -, hanem annak valamely későbbi másolata.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
