Történészek a kettős állampolgárságról

2004. november 29. 13:00

A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló, folyamatosan frissített és bővített tájékoztató oldalt állított össze az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete, a Teleki László Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Karának Nemzetközi Jogi Tanszéke.

A http://www.kettosallampolgarsag.mtaki.hu címen elérhető honlap egyrészt összegyűjti és közzéteszi a sajtóban megjelent cikkeket és a hivatalos doumentumokat, másrészt maga is részt vesz a diskurzus folytatásában.

A gyűjtés eredményeképp az oldalon valamennyi, a problémával kapcsolatos hivatalos dokumentum fellelhető: sőt, a magyar állampolgárságnak nem csak a mai szabályozását olvashatjuk itt, hanem történeti visszatekintésként az 1879-es, 1921-es, 1948-as és 1957-es állampolgársági törvényeket is megtaláljuk, természetesen teljes szöveggel. Felkerült a 2001-es, ún. státustörvény is, az összehasonlítás kedvéért pedig a környező országokban hozott, hasonló célú törvényeket is elolvashatjuk.

Jelenleg kb. utánközölt 60 állásfoglalást találunk az oldalon - a magyar hivatalos szervektől, pártoktól, társadalmi szervezetektől és az egyházaktól. A témában született - és az oldalon megtalálható - publicisztikák száma ennél is magasabb: e pillanatban 90 írás szerepel az oldalon politikusoktól és újságíróktól, köztük Tamás Gáspár Miklós, Török Gábor, Matolcsy György, Szunyogh Szabolcs, Kis János, Bauer Tamás, Pomogáts Béla, Tőkés László, Ablonczy Balázs cikkeivel. A problémával kapcsolatos, a sajtóban megjelent szakértői tanulmányok száma is több mint egy tucatra rúg.

A honlap készítői azonban nem elégednek meg az utánközléssel: maguk is állásfoglalásra késztetik a téma általuk fontosnak tartott szakértőit. Az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a Teleki László Intézet politikai tisztséggel nem rendelkező magyarországi és külföldi kutatókat kért fel arra, hogy egy internetes ankét keretében három témakörről - elméleti keretek; demográfia és migráció; politikai stratégiák és jogi megoldások - 19 kérdésre küldje el válaszát. A 19 kérdésre 27 kutató küldte el válaszát, köztük Ablonczy Balázs és Kovács M. Mária történészek, Bauer Tamás közgazdász, valamint Molnár Attila Károly, Örkény Antal és Tomka Miklós szociológusok.

Következzék két rövid részlet a történészek hozzászólásaiból:

Ablonczy Balázs történész, Teleki László Intézet, Közép-Európai Tanulmányok Központja:

"Szembe kell nézni azzal, hogy a magyar nemzet (mert igenis van ilyen) történelmi szerepe, küldetése satöbbije bizonyos területeken véget ért. Lehet, hogy nincs keresnivalónk a Mezőségen, Rahón, vagy Hertelendifalván - vagy akár másutt. Attól, hogy Szepes vármegyében vagy Sárosban már nem (nagyon) élnek magyarok, az nem jelenti azt, hogy az ott keletkezett/épült/megőrzött kulturális értékek ne a magyar kulturális örökség részei lennének. Úgyhogy Wass, Sütő, Makkai a magyar kulturális örökség részei lesznek akkor is, ha már nem lesz magyar a Mezőségen, efelől tehát nem éri meg aggódni. A magyar államnak mindent biztosítania kell, hogy ott maradhassanak, és meg kell adnia a lehetőséget arra, hogy eljöjjenek onnan."

Kovács M. Mária történész, Közép-európai Egyetem (CEU), Nationalism Program:

"Az Európai Unió kapcsán (...) a magyar és a német helyzet egy fontos hasonlóságára is felhívnám a figyelmet. A sziléziai németek esete kétségkívül precedens arra, hogy egy uniós ország terjesztette ki a saját állama által megadható állampolgárságot egy, az unió határain kívül élő, bizonyos objektív kritériumok alapján körülírt egyének nagy tömegére. A kiterjesztés által olyan állam (Lengyelország) bizonyos polgárai nyertek uniós állampolgári jogosultságot, amely az intézkedéstől számítva több mint egy évtizedig nem volt még az unió tagja. Úgy tűnik, hogy ez a helyzet azért nem vezetett politikai feszültséghez, mert Lengyelország hallgatólagosan tudomásul vette a dolgot és kifejezetten elkerülte az összeütközést Németországgal. De abban, hogy ez így történt, komoly szerepe volt annak is, hogy a német reform átmeneti intézkedés volt, amelynek filozófiája és célja nem az volt, hogy megerősítse a német etnikum és a német állampolgárság között fennálló automatikus összefüggést, hanem épp ellenkezőleg, az hogy ezen összefüggést fokozatosan felszámolja."