A legnagyobb magyar március tizenötödikéje
2004. március 15. 12:00
<
1848. március 15. eseménytörténete
| Lovakrul |
A Pilvaxban gyülekező ifjúság sorban felkereste az egyetemeket: előbb az orvosok, majd a mérnökök, végül a jogászok csatlakoztak a Landerer és Heckenast nyomdájához vonuló, ma mintegy 2000 fősre becsült tömeghez.
A nyomda vezetői engedtek az ifjúság követelésének, s hamarosan megszülettek a magyar szabad sajtó első dokumentumai - a Nemzeti dal és a 12 pont nyomtatványai - amiket rögvest szétosztottak az egyre duzzadó tömegnek.
A nyomdától alig 200 méterre - a Károly-laktanyában - állomásozó katonaság nem avatkozott közbe, ami egyrészt a bécsi forradalom hírének tulajdonítható. Másrészt viszont - mint a későbbi kutatások kiderítették - a Károly-laktanyában akkor éppen olasz katonaság állomásozott, amelynek tagjai rokonszenvvel figyelték a pesti eseményeket.
A népmozgalom vezetői a sikeren felbuzdulva délután három órára népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeumnál. Az itt összegyűlt tömeg a városházához vonult, hogy a tanáccsal elfogadtassa a 12 pontot. A tanács nem csak hogy eleget tett a követelésnek, hanem külön választmányt bízott meg azzal, hogy a pontokat a Helytatrtótanáccsal is elfogadtassa. Ekkor fontos hírek érkeztek: az országgyűlés küldöttsége Bécsbe vitte a felirati javaslatot, és a Helytartótanács kész az engedményekre, de azt kéri, hogy a tömeg ne vonuljon át Budára. Ez utóbbit már nem lehetett megakadályozni: Petőfi becslése szerint a Várba vonuló tömeg már 20 000 főt számlált.
A megyei alispán, az alpolgármester és Klauzál Gábor vezette küldöttséget a Helytartótanács alelnöke, Zichy Ferenc fogadta. A megfélemlített Helytartótanács beleegyezett a cenzúra eltörlésébe, a nemzetőrség (Rendre Ügyelő Választmány) rendfenntartási jogába, és Táncsics Mihály szabadon engedésébe.
Eközben az országgyűlés alsótáblája határozatban kijelentette: Kossuth március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás azonnali megvalósítását is. Bécsben Ferdinánd császár pedig megígérte, hogy alkotmányt ad az örökös tartományoknak.
Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc története (Videopont, 1996)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
