Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők
2004. november 12. 11:07 Lukácsi Attila
A Dohány utcai zsinagóga temetője
Az egyik legkülönösebb zsidó temető a fővárosban tagadhatatlanul a zsinagóga udvarán lévő, hisz a zsidók nem szoktak templomaik mellé temetkezni, és a kohanitáknak a sírokhoz sem szabad közel menni. Létrehozását a történelmi események kényszerítették ki.
A Dohány utcai zsinagóga, a Zsidó Múzeum, és a Vágó László által tervezett Hősök temploma árkádsora által közrefogott kis területre eredetileg vízmedencét terveztek. Az addig csak befüvesített kert 1944. november 18-án került a pesti gettó területére. A gettóban összesen 288 ház és 4513 lakás volt, ezekbe 55 000 ember zsúfolódott össze, főleg gyerekek, nők, és öregek. Ez a szám 1945 januárjára 70 000-re növekedett. Az éhezés, a járványok, és a nyilasok gyilkosságai miatt rengetegen elpusztultak. A rendkívül hideg időjárás, és a háborús állapotok megakadályozták, hogy a halottakat temetőbe vigyék, így a több tízezer holttest a zsinagóga falánál volt 40 napig. Közülük 3500-at a Kozma utcai, illetve a Salgótarjáni utcai temetőben helyeztek végső nyugalomra.
A gettó felszabadulásakor a zsinagóga udvarán 24 közös sírba 2281 holttestet temettek el. Ezek egyikében nyugszik Arany Dániel matematikus, akinek nevét máig viseli a középiskolai matematika-verseny.
A közelmúltban a terület rendezésekor a temetőt kis parkkal egészítették ki, itt állítottak fel egy emlékművet a számos életet megmentő Raoul Wallenbergnek, Giorgio Perlascának, és Per Angernek. A temetőrész oldalfalain láthatjuk az első világháború hősi halottjainak, Szenes Hannának, a sok üldözött menekülését segítő Kasztner Rezsőnek, a VAC-nak (az egyetlen zsidó sportegyesület), valamint a Hasomér szervezetnek az emléktábláját. Tovább sétálva találhatjuk az Emánuel Alapítvány 1990-ben állított emlékfáját (Varga Imre műve, létrejöttét a magyar származású Tony Curtis támogatta). A szomorúfűz minden levélkéje egy-egy mártír nevét őrzi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
