Aláírják a párizsi békét
2004. szeptember 13. 12:06
Három évvel a krími háború kitörése után az európai nagyhatalmak, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztria, Poroszország, továbbá a szintén hadviselő Szárd-Piemonti Királyság és a Török Birodalom a Szajna menti világvárosban aláírják a cári Oroszországgal a párizsi békét, amely véget vet a krími hadműveleteknek (1853. X. 4/16.). A tárgyalásokon, amelyekbe Poroszországot csak diplomáciai tiltakozása után, utólagosan vonták be, a következő megegyezés született: - Oroszországnak hozzá kell járulnia az ún. pontusi záradékhoz, mely szerint a Fekete-tengert demilitarizálják és semlegessé nyilvánítják; - A Dardanellákról szóló szerződést megerősítik (minden nem török nemzetiségű hadihajónak tilos az áthaladás); - Oroszország elveszíti a Duna deltáját, és Dél-Besszarábiát át kell adnia a moldvai fejelemségnek; - A moldvai és havasalföldi fejedelemségek török vazallusok maradnak; - Garantálják a Török Birodalom területének sérthetetlenségét; - Az európai hatalmak garantálják a török keresztények védelmét. A krími háború befejezése és a párizsi béke az európai államok politikájának megváltozásához vezet. A béke miatt Oroszország szakít Nagy-Britanniával. Oroszország elveszíti eddigi hegemóniáját Kelet-Európában és a Balkánon. A Szent Szövetség politikai rendszere ezzel végérvényesen széthullik (Szent Szövetség: a konzervatív európai hatalmak közötti restaurációs politika a liberalizmus és a szabadságmozgalmak ellen). Nagy-Britannia, amely a Török Birodalom védelmezőjeként lépett fel, külpolitikailag megerősödve kerül ki a krími háborúból. III. Napóleon császár Franciaországa új tényezőként jelenik meg az európai hatalmi politikában, amellyel számolni kell, és amely ismét teljes jogú nagyhatalomnak számít.