A regensburgi birodalmi gyűlés által kiküldött birodalmi választmány meghozza az ún. `Reichsdeputationshauptschluss`-t. Ez a határozat, ami jelentős beavatkozást jelent a birodalom politikai és jogi szerkezetébe, vezeti be a Német-Római Birodalom történetének utolsó szakaszát. A birodalmi fejedelmek Franciaországgal folytatott háborúinak és megállapodásainak következményeit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. A határozat területcserék, mediatizáció (a világi birodalmi rendek megszüntetése) és szekularizáció (az egyházi birodalmi rendek megszüntetése) révén területileg újjászervezi a Német-Római Birodalmat. Az egyetlen megmaradt egyházi fejedelemség a mainzi érseké, aki egyben Németország prímása is. Összesen 112 birodalmi rend (törpeállam) veszítette el önállóságát. A birodalmi fejedelmek tanácsában és a kollégiumban megszűnt a katolikus többség.