Mária Terézia királyi rendeletével 1776-ban új római katolikus püspökségeket állított fel: Besztercebányán, a Szepességben és Rozsnyón. Területüket a főegyházmegyéből hasították ki, püspökeiket az esztergomi érsek joghatósága alá helyezték. 1777-ben a győri és a veszprémi püspökség területéből hasították ki az új székesfehérvári és szombathelyi püspökségeket is, majd Munkácson és Nagyváradon két görög katolikus püspökséget is alakítottak. A felvilágosult abszolutista állam azon törekvésének, hogy a falusi plébániahálózat bővítésével is kiterjessze ellenőrzését a társadalom egészére, a világi papság szervezetei nem feleltek meg. Az egyházmegyék túl nagyok voltak, a püspökök nem tudták ellátni a plébániák ellenőrzésének, illetve a hiányzók felállításának feladatát sem. Ez tette szükségessé az újabb egyházmegyék létrehozását.