Az eredetileg rekonstrukciós terv, hasonlóan az előző hároméves és ötéves tervekhez, menet közben lényeges módosulásokon esett át. A tervkoncepció kidolgozása és a terv kezdete között számos programot indítottak el, amelyek nem képezték az eredeti elgondolások részét. A tervszámok felemelését jogszabályba sem foglalták. Ez azzal járt, hogy a valós gazdasági folyamatok a végrehajtás során egyre inkább függetlenedtek az eredeti elgondolásoktól; a gazdaságirányítás rögtönzésekre kényszerült, s a kapkodás jelei mutatkoztak. Az anyagi-műszaki fedezet elégtelensége miatt 1960 áprilisában csökkenteni kényszerültek a beruházások pénzügyi tervét. Mennyiségileg "túlteljesítették" a tervet. A számított "nemzeti jövedelem" 14 helyett 25%-kal nőtt, az ipari termelés 22 helyett 39%-kal. A mezőgazdasági termelés esetében viszont a tervezett 12%-kal szemben csak mindössze 3%-os növekedést tudtak kimutatni. (A gyakorlatban ez utóbbi csökkent, sőt - mint később kiderült - hosszabb távon is legfeljebb stagnált.) Nagyon számottevő jövedelemkiáramlás lépett fel az ország behozatalában: a tervezett 8%-os csökkenés helyett 45%-kal emelkedett az összes import értéke. Mindebben három tényező játszott megkülönböztetett szerepet: a terven felüli beruházások, a végrehajtás időközi "gyorsításai" és az átlag 20-30%-os költségnövekedés.