Megjelent gróf Széchenyi István `Hitel` című munkája, mely Magyarország polgári átalakulásának gazdasági-társadalmi program-összefoglalója. Széchenyi István ekkor már széles körű hírnévnek örvendett. Ismerték alapításait, az Akadémiát, a nemzeti Kaszinót, a lovakról írott művét. A `Hitel`-lel az volt a célja, hogy rádöbbentse a nemességet: az ország társadalmi-gazdasági átalakítását saját jövőjének érdekében is végre kell hajtania. Központi gondolata: a magyar gazdasági életben hiányzik a befektetés, mert nincs hitel. A hitel hiányában a birtokos nem tudja korszerűsíteni elavult gazdaságát. Hitelt a birtokos azért nem kap, mert az ősiség elavult intézménye akadályozza a nemesi birtokok szabad adás-vételét. Gátja a modernizálásnak maga a nemesség kiváltságrendszere, az alacsony értékű robotmunka meg a feudális ipari-kereskedelmi-szolgáltatási rendszerek együttese. Vádolja a nemességet, mivel az visszaél a jobbágyok - `a haza legszámosabb` és így legfőbb tekintetre méltó részének, `minden terhek türelmes viselőjének` - munkájával. Kritikusan tárgyalja Magyarország elhelyezkedését a Habsburg Birodalomban, mégis az ország felemelkedésének akadályozó tényezőit inkább nemzeti hibáinkban, nem pedig a bécsi kormányban keresi. A nemesség önkritikátlan, eltelik nemzeti múltjának dicsőítésével, ezért önkritikus látásmódra, kiművelt emberek sokaságára van szükség. `Nem ám pengő sarkantyú, vitézkötés - tán vitézség nélkül -, s nem panyókás mente, nem sivár borítós paszomány, kócsagtoll, Attila-kalpag, Zrínyi-dolmány fogják [...] honunkat felemelni...` A "Hitel"-ben kifejtett gondolatait taglalta a két következő munkájában, a "Világ"-ban és a "Stádium"-ban. Sürgetni a jobbágyság helyzetének javítását, az ősiség eltörlését, a parasztság szabad birtoklási jogát, az ipar és kereskedelem szabadságát. Burkolt formában, de már megjelent a jogegyenlőség és közteherviselés - vagyis a nemesség kiváltságai feladásának - gondolata is.