Száz éve tört ki az orosz-japán háború
2004. február 9. 09:00
Száz évvel ezelőtt, 1904. február 9-én tört ki az orosz-japán háború, melynek eredményeképp Japán új ázsiai nagyhatalommá vált, az orosz medve pedig meghátrálni kényszerült
<
Szerződések és konfliktusok
| Togo Heihacsiro |
Port Arthur (Lüsun), amelynek partjai előtt az első ágyúlövések eldördültek, jégmentes hadikikötővel bíró kínai kikötőváros a Sárga-tenger északi részén, légvonalban kb. félúton Peking és Phenjan között. Kína 1898-ban 25 évre bérbe adta Oroszországnak a Kuandong (Liaodong)-félsziget déli részét Port Arthurral, és engedélyt adott rá, hogy ott flottatámaszpont épüljön. Hozzájárult ahhoz is, hogy a transzszibériai vasútvonal egy szakaszát kínai területen vezessék át.
Oroszország már korábban hadat üzent Japánnak, amely az orosz hadsereg Mandzsúriában "feledkezése" miatt és az 1902-es brit-japán szövetségi szerződéstől felbátorítva harcias akciókra készült. A japán-orosz háború mögött távol-keleti gyarmatosítási törekvések is álltak: a fegyveres konfliktus egyebek között a Mandzsúria és Korea fölötti befolyásról is szólt.
| Alekszej Kuropatkin |
1855 és 1895 között Oroszország négy szerződést kötött Japánnal, melyek hatása részben még ma is érződik. Az 1855-ös szerződés, amely a két ország közötti tengeri határt szabályozta, Szahalin szigetét közös birtokká nyilvánította. Az 1858-as szerződéssel hivatalos diplomáciai viszony létesült a két ország között. 1875-ben Japán a Kuril-szigetek ellenében lemondott Szahalinról. A negyedik szerződés 1895-ben szabadkereskedelmet és szabadhajózást vezetett be Oroszország és Japán között. A diplomáciatörténet említést tesz még az 1916-os titkos egyezményről, amely lényegében japán-orosz katonai szövetséget hívott életre Kína védelmében, olyan más államok politikai befolyásával szemben, amelynek törekvései "árthattak Japánnak és Oroszországnak".
Támogasd a 
szerkesztőségét!
