Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Nyolcszáz éves környezetszennyezés Kanadában

2004. január 29. 09:00

Egy kanadai tudóscsoport szerint Észak-Amerika élővilágát még az őslakosok természetközeli életmódja is súlyosan befolyásolta évszázadokon át.

<

Bálnacsontból épített
eszkimó ház maradványai
Évszázadokkal az európai gyarmatosítók érkezése előtt már Kanada őslakosainak is sikerült posványos, eliszaposodott, idegen hulladékkal teli mocsárrá degradálni egy tiszta tavat - adta hírül a Toronto Star. A torontói egyetem geológia-professzora, Marianne Douglas vezeti azt a kutatócsoportot, melynek tegnap közzétett jelentéséből kiderül: Észak-Amerikában az emberi környezetszennyezés nem modern jelenség, hiszen kezdetei a 13. századra nyúlnak vissza.

A három egyetem szakértőiből verbuvált tudóscsoport egy sarkvidéki sekély tó üledékében talált bizonyítékot az ökológiai egyensúly korai megbomlására.

A tó fenekéről vett üledékminták mikroszkópos vizsgálata alapján kiderült: az egykor kristálytiszta tó azért iszaposodott és hínárosodott el, mert az Alaszkából idevándorolt inuit őslakosok évszázadokon át a tó partján darabolták fel az elejtett bálnákat és fókákat.

Az állatok rothadó csontjai és egyéb maradványai bemosódtak a ma is névtelen kis tóba, és évszázadokon át szennyezték annak vizét és fenekét. A tudósok szerint a tó még ma sem nyerte vissza eredeti állapotát, jóllehet az inuitok 1600 táján elhagyták a területet.

"Teljesen elképedtünk, amikor megértettük, mekkora szennyezést tud okozni akár egy 50-60 fős kisközösség is" - mondta Douglas a kanadai napilapnak. A történeti ökológia szakértője azt is elmagyarázta, hogy a sarkvidék különösen alkalmas az éghajlat változásának és az emberi tevékenység hatásainak kutatására. Ennek az az oka, hogy ökológiai rendszere rendekívül érzékeny, hiszen a sarkvidéki fajok roppant nehezen bírnak csak a zord időjárási körülményekkel.

Eszkimó bálnavadászat napjainkban
A tó alga-populációja ma is lényegesen különbözik a többi sarkvidéki tóétól. Az évszázadokon át felhalmozódott, folyamatosan bomló állati maradványoktól ugyanis jócskán megemelkedett a víz foszfor- és kalcium-tartalma. "A rendszerben támadt zavar még évszázadokkal később is érezhető" - magyarázta Douglas.

A régészek ugyanakkor nehezen tudják csak meghatározni a tóparti település korát, hiszen a szokásos C-14 módszer a tengeri állatok csontjából készült tárgyaknál nem működik - állítja Robert McGhee, a Gatineau-i Museum of Civilization munkatársa. A Douglas vezette tudóscsoportnak más módszerhez kellett folyamodnia: a tó üledékében lévő ólom mintegy 800 évig tartó radioaktív bomlását követték nyomon. "Ez csakugyan jobb módszer" - vélekedett McGhee.

A Queen's University tanára, John Smol szerint "az eszkimók természetközeli életmódja ugyan részét képezte az ökológiai rendszernek, de jócskán meg is változtatta azt".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Nyolcszáz éves környezetszennyezés Kanadában

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra