I. Chlodvig frank király, kb. 45 évesen meghal Párizsban. Halála után a Frank Birodalom, amit a nyugati gótok és alamannok leigázása, valamint az utolsó római helytartó, Syagrius elűzése által hozott létre, négy fiára maradt. Chlodvig, aki 428 óta I. Childerich utóda, eredetileg csak a száli frankok királya volt. Csellel, erőszakkal és árulással eltette láb alól a többi frank törzs királyát és családja azon tagjait, akik veszélyeztették hatalmi törekvéseit. A római közigazgatás átvételével megerősítette uralmát. 498-ban történt megkeresztelésével elnyerte a katolikus egyház támogatását. 511-ben Reimsben az első birodalmi szinóduson biztosította a frank királyok befolyását a birodalom püspökeinek avatására. Kezdeményezésére a "Pactus Legis Salicae"-ben feljegyezett régi száli népjog egységesíti a törvényszegések büntetését, a bírósági rendtartást és az öröklési jogot. Chlodvig halála után a Frank Birodalmat négy fia között osztják fel az egység gondolatának feladása nélkül. A határozat alapjául a királyi szentség szolgál, ami szerint az uralkodó fiai azonos vér leszármazottaiként azonos módon jutnak uralomra. Chlodvig a mitikus eredetű Meroving-dinasztia harmadik, történelmileg hiteles sarja. A birodalom hagyományos felosztása számos viszály oka lett a későbbiekben.