Az új rendszer első hónapjaiban a keresztény nemzeti irányzatot két párt jelenítette meg a közéletben. Augusztus elején Friedrich István mérnök-politikus vezetésével a Fehér Ház elnevezésű ellenforradalmi csoportból szerveződött meg a Keresztény Nemzeti Párt, amely önmagát egyértelműen polgári pártként határozta meg. A volt néppárti és keresztényszociális irányzatokból augusztus végén jött létre a Keresztényszociális Gazdasági Párt, amely messzemenő társadalmi reformtörekvéseket is programjába vett. A püspöki kar az erők egyesítését kívánta, ezért 1919. október 25-én a két párt Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja néven fuzionált. A KNEP az 1921. őszi második királypuccs után tiszavirág-életű pártokként megjelentő frakciókra töredezett. A keresztényszocialisták 1923. május 20-21-én újból létrehozták önálló politikai szervezetüket, az Országos Keresztényszocialista Pártot. Ehhez szoros kapcsolatok fűzték a Slachta Margit szociális nővér vezetésével 1918-ban alakult Keresztény Női Tábor elnevezésű szervezetet. A konzervatív, egyúttal agrárius és legitimista áramlat képviseletére alakult meg 1923. december 18-án a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt, vezetői gróf Zichy János, Czettler Jenő, Ernszt Sándor prelátus, Hegyeshalmy Lajos és Wolff Károly. Az egyház, ahogyan korábban is csak egy egységes keresztény pártot volt hajlandó erkölcsileg és bizonyos mértékben anyagilag támogatni. Ezért a két szervezet egyesüléséből 1926. február 18-án létrejött a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt. Elnöke Zichy János lett. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt a bethleni kormányzatban a szociális politika letéteményeseként működött. Vass József munkaügyi és népjóléti miniszter nevéhez fűződtek az 1920-as évek végén megalkotott szociális törvények. A keresztényszocializmus társadalmi erejét a szakmai szervezetek jelentették. A Bethlen-Peyer-paktumot követően a mozgalom defenzívába szorult, és a keresztény kurzus idején csatlakozott tömegek jelentős részét elvesztette. A KGSZP 1933 júniusában a Gömbös-kormánnyal szemben, annak diktatórikus törekvései miatt ellenzékbe vonul. A markánsan legitimista és antináci Griger Miklós plébános, országgyűlési képviselő, szintén 1933 júniusában megalakítja a Nemzeti Néppártot, a szociális népkirályság programjával. 1937 januárjában megalakult az Egyesült Keresztény Párt Zichy János elnökletével. Az EKP ellenzéki legitimista koncentráció volt, határozott elkötelezettséggel mind a jobboldali szélsőséges irányzatok, mint a bolsevizmus elleni küzdelemre.