A sztálinista pártállam összeomlott. Napok alatt létrejött viszont a forradalom saját intézményrendszere: forradalmi bizottságok alakultak, az üzemekben munkástanácsokat választottak. Általános politikai sztrájk kezdődött. A forradalmi szervezetek és a fővárosi felkelők az október 23-i követelésekhez ragaszkodtak, a Pártközpontban pedig harc bontakozott ki a `kemény vonalasok`, illetve Nagy Imre és hívei között. Nagy Imréék a tárgyalásos megoldást szorgalmazták. Október 24-én Budapestre érkezett az SZKP Politikai Bizottságának két tajga, Mikojan és Szuszlov, továbbá Szerov KGB-főnök. Javaslatukra a következő napon leváltották Gerő Ernőt. Helyére Kádár János került. Október 25-26-án úgy tűnt, a kemény vonal a még irányítása alatt tartott fegyveres egységekkel gátat vet a kibontakozásnak. 25-én a budapesti Kossuth téren a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. Több vidéki városban dördültek el hasonló sortüzek. 27-ről 28-ra virradóra azonban a Politikai Bizottságban Nagy Imre és a kibontakozás hívei a szovjet vezetők támogatásával végrehajtották a fordulatot: leállították a további fegyveres akciókat, és 28-án tűzszünetet rendeltek el.