John Kennedy amerikai elnök azt követeli a Szovjetuniótól, hogy szerelje le Kubában létesített rakétatámaszpontjait és szállítsa el az odatelepített szovjet közepes hatótávolságú rakétákat. A kubai válság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti konfrontáció fenyegeti a világbékét. Amerikai felderítő repülőgépek Kubában olyan katonai létesítményeket fényképeztek le, amelyek a Szovjetunió rakétatámaszpontjaihoz hasonlítanak. Kubáról az Egyesült Államok délkeleti része egy esetleges szovjet támadás hatósugarába esne. A Szovjetunió nyilván arra számított, hogy a rakétatelepítéssel politikai nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra. 1959 óta, amióta az Egyesült Államok bojkottot hirdetett Fidel Castro rezsimje ellen, Kuba szorosabbra fűzte kapcsolatait a Szovjetunióval, Kuba és az Egyesült Államok között viszont tovább nőtt a feszültség (CIA-partraszállás a Disznó-öbölben 1961. IV. 17.). Kennedy elnök azzal reagál az új értesülésekre, hogy tengeri blokádot rendel el Kuba ellen. Mivel több szovjet hajó és egy szovjet tengeralattjáró a záróövezet közelében tartózkodik, katonai konfrontáció és atomháború veszélye fenyeget. Ám a szovjet hajók visszafordulnak vagy leállnak. John F. Kennedy elnök és Nyikita Sz. Hruscsov miniszterelnök jegyzékváltás útján rendezi a válságot. Az Egyesült Államok garancianyilatkozatban vállalta, hogy nem hajt végre inváziót Kuba ellen, Hruscsov pedig október 28-án elrendelte, hogy ENSZ-ellenőrzés alatt szereljék le a kubai szovjet rakétatámaszpontokat.