A fekete-tengeri orosz kikötőknek a Török Birodalom hadihajói által való lövetésére válaszul az antanthatalmak, Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország hadat üzennek az isztambuli szultáni kormánynak. A közép-európai háború kitörése után, 1914 augusztusában (VIII. 1.) a balkáni háborúktól (1913. VI. 29.) legyengült Török Birodalom először óvatosan viselkedett. De a reménység, hogy régi hatalmát Oroszország rovására visszanyerheti, mégis a háborúba való belépéshez vezetett, a központi hatalmak oldalán. A Goeben és a Breslau nevű német hadihajónak egy merész flottahadművelete hozzájárult ehhez a döntéshez: az adriai osztrák kikötőben, Polában horgonyzó hajók augusztus 23-án kifutottak, és az észak-afrikai francia kikötők bombázása után visszahúzódtak Messina semleges kikötőjébe. Augusztus 10-én a két hajó elérte a Dardanellákat, és ezzel megmenekültek a britek elől. A két hajó befutása után, amelyek immár török főparancsnokság alatt álltak, az újonnan kinevezett hadügyminiszter, Enver Pasa elég erősnek érzi magát egy fegyveres összecsapáshoz. A Török Birodalom belépése a központi hatalmak táborába főleg Nagy-Britanniát állítja problémák elé, mivel a török csapatok előrenyomulása Egyiptom és a Szuezi-csatorna irányába az indiai gyarmatbirodalom utánpótlás útvonalait fenyegetheti. Oroszország támogatása is lehetetlen a Fekete-tengerhez vezető úton a Dardanellák lezárása miatt.