Lipcsénél három napig tartó, elkeseredett és nagy veszteséggel járó harcban I. Napóleon francia császár alulmarad a szövetséges orosz, porosz és osztrák sereggel szemben. A világtörténelem addigi legnagyobb csatájában, több mint félmillió katona harcolt. A szövetségesek elsősorban számbeli fölényüknek köszönhették győzelmüket; a csata alatt még Napóleon szász és württembergi segédcsapatai is átálltak hozzájuk. A szövetségesek oldalán kereken 330 000 katona harcolt, a franciákén kereken 200 000. A szövetségesek 52 000, a franciák több mint 70 000 embert vesztettek. Kisebb serege ellenére Napóleon egy darabig győztesnek érezhette magát, ám mikor a szövetségesek számbeli fölénye érvényre jutott, kénytelen volt kitörni a körülzárt városból és - a poroszoktól és az oroszoktól üldözve - a Rajnáig visszavonulni. A "népek csatájá"-ban aratott szövetséges győzelemnek súlyos politikai következményei voltak: felbomlott az 1806 júniusában létrehozott Rajnai Szövetség, mely 16 fejedelmet tömörített francia protektorátus alatt, továbbá a Napóleon által létesített Wesztfáliai Királyság, Berg és Frankfurt Nagyhercegségek, Dánia és a Nápolyi Királyság pedig 1815 elején elszakadtak Franciaországtól.