Rembrandt, Leidenben már 1624/1625-ben saját műteremmel rendelkezett. Miután 1631-ben Amszterdamba költözött, a művész hamarosan a legkeresettebb csoportkép- és portréfestő lett. Rembrandt emberábrázolása `Doktor Tulp anatómiája` című festményén 1632-ben különös elismerést váltott ki.
Saskia van Uylenburghhal 1634-ben kötött házassága után Rembrandt pazarló életet élt. 1642-ben állt hírneve tetőfokán: ekkor festette ismert képét, az "Éjjeli őrjárat"-ot.
A megbízatások csökkenésével Rembrandt pénze egyre fogyott, végül 1656-ban el kellett árvereznie vagyonát. Második élettársa, Hendrickje Stoffels halála után Rembrandt teljes magányba zárkózottan élt.
A protestáns Hollandiában élő Rembrandt művészete ellentétben állt Pieter Pauwel Rubens (1640. V. 30.) festészetével. Bár Rembrandt is foglalkozott - főként az Ótestamentumból vett - vallásos témákkal, mégsem ábrázolt pompás drámai jelenteket, hanem az események mélyebb tartalmára összpontosította figyelmét. A fényhatások alkalmazása, a fény-árnyék ábrázolás kiemeli a jelenetek szimbolikus tartalmát.
A németalföldi barokk művészet vallásos képei a személyes belső hitre helyezik a hangsúlyt. Számos festményen a polgári élet ábrázolása kerül előtérbe. A művészek megbízói nem a királyok, fejedelmek, vagy az egyház, hanem a polgárok és céhek.