Eredménytelen határtárgyalások folynak Kína és Szovjetunió között
2004. szeptember 6. 02:09
A Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió élesedő ideológiai és politikai vitái közepette a moszkvai vezetés visszautasítja az `egyenlőtlen szerződések` hajthatatlan érvénytelenítését, de készséget mutat arra, hogy a kínai határt az Amur és az Usszuri folyónál pontosabban meghatározzák.
Az `egyenlőtlen szerződések`, amelyeken az európai gyarmattartó hatalmak és Oroszország által Kínára politikai gyengesége idején ráerőszakolt hátrányos szerződéseket értik, az 1858. és 1860. évekre nyúlnak vissza. Az ajkuni szerződés érelmében Kínának akkoriban a cári Oroszországnak kellett átengednie az Amurtól észak és az Usszuritól keletre eső egész területet. Ennek a jogtipró rendelkezésnek a tudatára ébredve a Kínai Népköztársaság 1963. március 8-án ezeknek a területeknek a visszaszolgáltatását követelte a Szovjetuniótól. Az ezek után megindult tárgyalások nem jártak konkrét eredménnyel. A Szovjetunió végül 1964-ben a kínai-szovjet határt `történelmileg kialakultnak` minősítette.
A két állam határvitája közben tovább éleződött a két szocialista atomhatalom között három éve folyó ideológiai harc (1960. VI. 23.) a vezető szerepért a világ kommunista mozgalmában. A Mao Ce-tung által kidolgozott "szocialista nevelési mozgalomnak" megfelelően, amely az osztályharcot élező kampánnyal járt együtt Peking a Nyugattal szemben folytatott moszkvai együttélési politika feladását és a revizionista törekvésekkel való szakítást sürgette. Ám a pártsíkon folytatott megbeszélések eredménytelenek maradtak. A moszkvai orientációjú kommunista pártoknak 20 millió tagjuk van, a pekingi orientációjúaknak 22 millió.