A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt 1935-ös nürnbergi szokásos évi nagygyűlése alkalmából a Reichstag két törvényt fogadott el. Az állampolgárságról szóló jogszabály értelmében csak `német vagy rokon vérű` egyén minősült az állampolgári jogok teljességét élvező `birodalomi polgárnak` (Reichsbürger), minden más kategóriához tartozók csak `alattvalók` (Staatsangehörige). A német `vér és becsület védelméről` alkotott törvény megtiltotta a házasságot és a házasságon kívüli nemi kapcsolatot zsidók és német vagy rokon vérűek között. A végrehajtási utasítás szerint zsidónak tekintendő az, akinek 3 nagyszülője zsidó, valamint az, akinek 2 nagyszülője zsidó, és a törvény életbelépésekor az izraelita hitfelekezet tagja, vagy zsidónak házastársa. A nürnbergi törvények jogi alapot szolgáltattak a zsidóság megkülönböztetéséhez és üldözéséhez, később zsinórmértékül szolgáltak a német hatalmi övezet országainak antiszemita intézkedéseihez, s így előkészítették a holocaustot.