A Kennedy házaspár titkos játszmái
Férje választási győzelme után Jackie Kennedy felújíttatta a lerobbant Fehér Házat, amelyet „Camelottá” változtatott át. A mesebeli palotában – ahol a First Lady politikusoknak és az amerikai szellemi élet nagyjainak szervezett találkozókat, művészesteket és pompás állami díszvacsorákat – a Kennedyk tökéletes, a világ dolgaira nyitott uralkodócsaládként tűnhettek fel. Ez azonban csak kívülről látszódhatott így: a valóság ennél sokkal szomorúbb volt.
John F. Kennedy gyenge, esendő, beteges gyermek volt: sokszor hetekig csak feküdt, állandóan életrajzokat, történelemkönyveket és kalandregényeket olvasott. Kedvenc hőse Arthur király volt, a művelt lovag, a trubadúrszerelem megtestesítője, aki legyőzi a gonosztevőket, és a szegények, a gyengék legnagyobb támasza. Harminc évvel később az Egyesült Államok 35. elnöke a Fehér Házat tekintette saját Camelotjának, míg ő egy reményteljes Amerika romantikus hősévé vált.
Az uralkodó koronázása
Eskütételének előestéjén hóvihar söpört végig Washingtonon. Kennedy türelmetlenül várta a feleségét, hiszen mindketten hivatalosak voltak egy Frank Sinatra által rendezett gálára. Tízezer ember várakozott kíváncsian: mindenki ezer dollárt fizetett a belépőért, és az új álompárt akarta látni, a fodrász azonban még egy órát dolgozott a leendő First Lady hajkölteményén, hogy a frizura teljesen „szél- és hóbiztos” legyen. Jackie csak ezután jelent meg az Ella Fitzgerald, Harry Belafonte, Leonard Bernstein, Bette Davis, Gene Kelly és Sir Laurence Olivier nevével fémjelzett show-n, ahol Frank Sinatra a barátai által csak Jacknek hívott John Fitzgerald tiszteletére a That Old Black Magic című régi dalának parafrázisát adta elő. A szöveg ugyanis ezúttal valamelyest eltért az eredetitől: „That old Jack magic” – énekelte Sinatra.
Eközben az utcákon mintegy háromezer ember takarította a havat, a sétányokon felhalmozódott jeget pedig a hadsereg lángszóróinak segítségével olvasztották fel. Az elnök emberei napok óta a tavaszi hangulat megteremtésén fáradoztak, ám a hómunkások által szétpermetezett zöld festék az ítéletidőben a hólével keveredve zöld latyakká változott. 1961. fagyos január 20-ája tehát nem hozott teljesen idilli tavaszt. Kennedy a Capitoliumban gyönyörű időben tette le a hivatali esküt a családi Bibliára; a nap annyira vakító volt, hogy a 86 éves költő, Robert Frost az elnök tiszteletére írt versét alig bírta kibetűzni. A költemény szerint egy új császárkor kezdődik: The glory of a next Augustan age...
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2024. őszi különszám számában olvasható.