Az 1988 májusa óta Angola, Dél-Afrika és Kuba között folytatott tárgyalások fegyverszünethez vezettek. Egy keretterv megállapodásai szerint a dél-Afrikai csapatokat kivonják Angolából és a vele szomszédos Namíbiából, a kubai csapatok pedig elhagyják Angolát. Ezzel véget érne a 1975 óta tartó angolai háború. Roellof Botha, dél-afrikai külügyminiszter a fegyverszünet pretoriai nyilvánosságra hozatalakor kijelentette, hogy kormánya szeptember 1-ig be kívánja fejezni a csapatok kivonását. Eddig kell kidolgozni az Angolában tartózkodó 50 ezer kubai katona kivonásának menetrendjét, azért, hogy november 1-jén a 435-ös ENSZ-határozat értelmében megtegyék az első lépést Namíbia függetlenségéért. Amíg a SWAPO, a namíbiai felszabadítási szervezet a tárgyalások eredményeit, elfogadja, és bejelenti a harci cselekmények szeptember 1-jei beszüntetését, addig a jobboldali irányzatú, az angolai marxista kormány ellen fellépő gerillaszervezet, az UNITA folytatja katonai akcióit. Sem a SWAPO, sem az UNITA nem vett részt a megbeszéléseken. Az angolai háború 1975-ben kezdődött, amikor a Dél-Afrika és az USA által támogatott Jonas Savimbi vezette UNITA harcba lépett a kubai hadsereg által hatalomra segített, és a Szovjetunió által is támogatott José Eduardo dos Santos vezette MPLA Egységpárt kommunista kormánya ellen. Azóta kb. 6000 UNITA-tag, 50 000 kubai és 3000 dél-afrikai katona harcolt Angolában. A háború több mint 100 000 halottat követelt, és romba döntötte Angola gazdaságát.