Múlt-kor.hu

Olimpiai bajnokok: az ókor szupersztárjai

Olimpiai bajnokok: az ókor szupersztárjai

2004. augusztus 12. 10:48

Areté, azaz a legjobbnak lenni

http://www.indiana.edu
Areté, az erény istennője
Igaz ugyan, hogy mai utódaikhoz hasonlóan az ókori olimpikonok is szent esküvéssel tettek hitet a versengés tisztasága mellett. Mégis akadtak köztük olyanok, akik nemtelen eszközökkel igyekeztek elnyerni az olajkoszorút.


A szabálytalan rajtot és cseleket nyilvános korbácsolással büntették, és a csaló versenyzőt természetesen kizárták a játékból. A 4. századtól kezdődően a hazugságon, csaláson vagy vesztegetésen ért versenyzőket pénzbüntetéssel sújtották, az összegből pedig Zeusz-szobrot állítottak a stadionhoz vezető úton, mely az örökkévalóságig hirdethette a csalók szégyenét.


A legszégyentelenebb eset i. sz. 67-ben történt, és ki más lehetett volna negatív hőse, mint az őrült és perverz császár, Nero. Az uralkodó benevezett a tízlovas kocsiversenybe, abba a versenyszámba, melyet egyébként csakis az ő kedvéért iktattak a játékokba.


Annak ellenére, hogy a császár kiesett a kocsijából, és be sem fejezte a futamot, őt hirdették győztesnek - igaz ugyan, hogy néhány évvel később Nero nevét jelképesen kitörölték az olimpiai bajnokok névsorából.


Az az ellentmondás, mely az olimpiai játékok magasztos szelleme és a játékokhoz tapadó politika, valamint pénzhajhászás között feszül, egyaránt jellemző az ókori és a modern viadalokra. Ami a legszorosabban összeköti az antik és a modern olimpiákat, mégis az a fogalom, amit a hellének az areté szóval jelöltek. Bár a szót legtöbbször erénynek vagy kiválóságnak fordítják, talán úgy lehet a legpontosabban visszaadni: "a lehető legjobbnak lenni", vagy "elérni az emberi teljesítő-képesség felső határát".


Ez az, amit az ókori és a mai versenyzők ugyanúgy átéreznek, és ezt fejezi ki a modern olimpiák jelmindata is: "Citius, Altius, Fortius" - azaz gyorsabban száguldani, magasabbra jutni és erősebbnek lenni, mint eddig bárki más.


A görög szónokot, Aiszkhinészt egyik híres beszédében megkérdik: miért szállnak versenybe az emberek Olimpiában egy olyan veszélyes játékban, mint a pankráció?


A szónok így felelt: "A versengés, a dicsőség és a győzelemmel járó halhatatlan hírnév miatt a férfiak hajlandók kockára tenni testi épségüket, és a legszigorúbb önfegyelem árán hajlandóak akár a végsőkig harcolni."

 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olimpiai bajnokok: az ókor szupersztárjai

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra