Az amerikai szüfrazsettek elérték céljukat: a nők az USA minden államában megkapták a választójogot. Néhány állam már korábban bevezette ezt, Wyoming például már 1867-ben. Mindenekelőtt a háború váltotta ki e változást. Míg a férfiak a fronton voltak, a nők sok feladatukat átvállalták: farmokon gazdálkodtak, gyárakban dolgoztak, ellátták a közigazgatási feladatokat, s gyakran nehéz körülmények között gondoskodtak családjukról. Mindennek során kiderült, hogy a nők a gyárakban és a közéleti feladatok végzésében is teljes értékű munkára képesek. Magától értetődővé vált a nők foglalkoztatása. A létfenntartásról egyedül gondoskodó asszony nem minősült többé másodrangú állampolgárnak. A gyárakban dolgozó nő már a múlt században is elterjedt jelenség volt. Most mind több lány törekedett arra, hogy szakképzésben magas színvonalú munkát vállalhasson. A háború megmutatta az asszonyoknak, hogy képesek a közéletben részt venni, s önállóan dönteni. Most, békeidőben, már nem akarták meghódított állásaikat feladni, s nem akartak a férfitól függő, vezetésre szoruló lény régi szerepébe visszaesni. A közvélemény mellettük áll. Hasonló fejlődés megy végbe máshol is, a háború után sok országban adják meg a nőknek a választójogot.