Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Poroszország hatalma megszilárdul

2004. augusztus 11. 01:47

A prágai békével befejeződik a június 14-én kitört porosz-osztrák háború, amelyben Poroszország és Ausztria (valamint szövetségesei) a németországi és közép-európai hegemóniáért harcoltak. Poroszország győzelme az évtizedekig tartó porosz-osztrák dualizmus végét jelenti, és az 1815. június 8-án alapított Német Szövetség felbomlásához vezet: Ausztriát kizárják Németországból. A háború a két nagyhatalom között Schleswig-Holstein miatt tört ki. A Dánia feletti győzelem után (1864. II. 1.) Schleswig és Holstein közös osztrák-porosz közigazgatás alá került. Míg Ausztria egy messzemenően önálló Schleswig-Holstein mellett foglalt állást, Poroszország saját területéhez akarta csatolni a hercegségeket. Amikor a porosz csapatok június 9-én bevonultak az osztrákok által megszállt Holstein területére, Ausztria június 14-én Poroszország-ellenes döntést hozatott a Német Szövetség gyűlésével. Tizenkét német állam - köztük a Bajor Királyság, Hannover, Szászország és Württemberg - Ausztria oldalára állt. Poroszország mellett harcoltak az észak-német és a közép-német államok, továbbá Olaszország, amellyel Poroszország április 8-án titkos szövetségi egyezményt kötött. A döntést a porosz hadsereg hozta meg, amely már június 21-én átlépte a cseh határt és július 3-án, Königgrätz a Sadowa között döntő csatára kényszerítette az osztrákokat és szászokat. A szerényebb képességű Benedek Lajos táborszernagy vezetése alatt álló osztrákok és szászok 215 ezer emberéből 30 ezer halt meg, sebesült meg vagy került fogságba, a poroszok 9200-at vesztettek. A győztes porosz főparancsnok Helmuth von Moltke tábornok stratégiája - "bekerítés általi megsemmisítés" - mellett poroszok győzelmüket mindenekelőtt az újonnan kifejlesztett nagyhatótávolságú gyújtózsinóros fegyvereiknek köszönhették. A vasút bevetésével utánpótlási rendszerük is jóval megbízhatóbb volt. A vereség után az osztrákok Olmützbe húzódtak vissza. A III. Napóleon, francia császár beavatkozásától való félelem arra indította Otto von Bismarck porosz miniszterelnököt - aki már régóta készült a háborúra -, hogy július 26-án megkösse az előzetes nikolsburgi békét. Az augusztus 23-i prágai béke megerősíti az alapjában már Nikolsburgban létrejött megállapodásokat: a Német Szövetség feloszlatását, Németország újrarendezését Ausztria részvétele nélkül, Schleswig és Holstein hercegségeinek egyesítését Poroszországgal (azzal a kikötéssel, hogy Észak-Schleswig népszavazást tarthat a Dániához való csatlakozásról) és 20 millió talléros háborús kártérítés fizetését. Olaszországgal október 3-án köti meg Ausztria a bécsi békét, amelyben Ausztria lemond Velencéről, és államjogilag elismeri az Olasz Királyságot. Ausztria északi veresége ellenére sikereket könyvelhetett el az olasz fronton. Július 24-én - az olasz számbeli fölény ellenére - győzelmet aratnak Custozzánál, a szárazföldön, még július 20-án a Wilhelm von Tegethoff báró ellentengernagy vezetése alatt álló hadiflotta Lissa szigete előtt mér vereséget az olasz flottára. Az osztrák vereségnek igen nagy szerepe van a magyar történelem további alakulásában. Ez kényszerítette rá az uralkodóházat arra, hogy keresse a magyarsággal való kiegyezés mindkét fél számára elfogadható módját.

<

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Poroszország hatalma megszilárdul

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra