I. Napóleon francia császár ultimátumára II. (I.) Ferenc császár lemondott a Német-Római Birodalom koronájáról és megszűntnek nyilvánította a birodalmat. A birodalmi rendeket feloldozták a császárral és a birodalommal szemben fennálló valamennyi kötelezettség alól. A birodalom helyébe részben a Rajnai Szövetség lépett: 16 német birodalmi "kisállam" egyesült Párizsban július 12-én Rajnai Szövetség néven, I. Napóleon császár protektorátusa alá helyezve magát. A Rajnai Szövetség államai augusztus 1-jén, a regensburgi gyűlésen deklarálták kilépésüket a birodalomból. A Német-Római Birodalom feloszlatása elkerülhetetlenné vált. A felbomlást már előrevetítette a birodalom újjászervezése a Reichsdeputationshauptschluß révén (1803. II. 23.). Az egyházi fejedelemségek szekularizálásával és a birodalmi rendek birodalmi kiváltságainak megszüntetésével a császári hatalom elveszítette irányító szerepét. A jelentősen megnövekedett területű Bajorország, Baden és Württemberg teljes állami szuverenitásra törekszik. Területi és politikai birtoklásuk garanciáját csak a Napóleon császárhoz való csatlakozásban vélik fellelni. A porosz államot, amely szintén jelentős területeket szerzett, semlegességi szerződés köti Franciaországhoz. A birodalom tehetetlenségét és II. Ferenc tettét teljes súlyában csupán néhány német hazafi ismerte fel és siratta meg.