A svéd király államcsínnyel erősíti meg hatalmát
2004. augusztus 11. 01:29
III. Gusztáv svéd király, aki 1771. II. 12-én kezdte meg uralkodását, vértelen államcsíny keretében visszaszorította a `kalaposok` és a `sapkások` uralmát, és ezzel véget vetett az ún. `szabadságidőszaknak`. Az 1765 óta az országgyűlésben többséggel rendelkező oroszbarát `sapkások` a nem nemesi tömegekre támaszkodtak, míg a franciabarát `kalaposok`, akik a megelőző majdnem három évtizedben kormányoztak, a nemesi kiváltságokat védték. III. Gusztáv svéd király francia és porosz minta alapján abszolutisztikus kormányzás bevezetését tervezte. XV. Lajos francia királlyal együttműködési szerződést kötött a tervezett államcsínyhez szükséges pénz biztosítására. A különböző országrészekben (Schonen, Finnország és Stockholm) királyhű csapatokat állomásoztatott, melyeknek az volt a feladatuk, hogy a megbeszélt jelre a puccsot kirobbantsák, és azonnal a fővárosba vonuljanak. Az akció sikerrel jár, a nép és a katonaság csatlakozik.