A Horatio Nelson admirális által vezetett brit hajóhad Abukirnál megsemmisíti a francia flottát. Ezzel Bonaparte Napóleon 1798 májusában kezdett, sikeresnek induló egyiptomi hadjárata 3 hónap leforgása alatt gyakorlatilag meghiúsult. Nelson az abukiri öbölben - a Nílus deltájában, Alexandriától keletre - meglepi a lehorgonyozott flottát és szinte teljesen elpusztítja. Napóleon elveszíti utánpótlásvonalait, előnyomulásának tengeri fedezékét, az anyaországhoz való kapcsolatot, a visszavonulás eszközét. A hadjárat eredeti célja legalább annyira Napóleon személyes presztízsének növelése volt, mint a britek földközi-tengeri hatalmának gyengítése. A kezdeti sikerek látszólag Napóleont igazolták: Málta bevétele után (1798. VI. 12-13.) elfoglalta Alexandriát (VII. 1-2.), győzelmet aratott a piramisok melletti csatában a mamelukok fölött (1798. VII. 20.) és három napra rá bevonult Kairóba. A háború a Török Birodalom Franciaország elleni hadüzenete után 1798. szeptember 1-én tovább folytatódik. A franciák szárazföldi katonai sikereinél azonban maradandóbbnak bizonyultak tudományos eredményeik. A becsvágyó tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával visz, amely megkezdi az óegyiptomi kultúra módszeres feltárását. A többnyelvű rosette-i kő megtalálásával (1799) megnyílik a lehetőség az óegyiptomi hieroglif írás évtizedeken át tartó megfejtésére.