Ötven éve osztották ketté Vietnamot
2004. július 21. 14:07
Saigonból Ho Si Minh város
Franciaország négy korábbi gyarmatából 1887-ben hozta létre Indokínát. Laoszt 1893-ban csatolták a gyarmathoz. 1940 és 1945 között a terület japán megszállás alatt állt.
A Vietminh 1941-ben alakult nacionalista pártként, melynek legfőbb célja Vietnam felszabadítása volt a francia uralom alól. Vezetője, a kommunista Ho Si Minh 1945. szeptember 2-án kiáltotta ki az ország függetlenségét.
Franciaország 1946 márciusában elismerte a Vietnami Köztársaságot, mely Tonkint és Annam északi részét uralta, ám az Annam és az ország többi részének irányítása feletti vita miatt nem sokkal később kitört a háború.
A gazdaság akkori állapota miatt a franciák aligha engedhettek meg maguknak egy ilyen költséges háborút, ezért egyre inkább a helyi nacionalistákat kezdték támogatni - a kommunista Kína által támogatott sereg ellenében.
A genfi egyezményt követően kétmillió észak-vietnami települt át a déli országrészbe. A dél-vietnami miniszterelnök, Ngo Dinh Diem nem volt hajlandó a kommunistákkal az ország egyesítéséről tárgyalni. A későbbiekben Kína, a Szovjetunió és a Vietminh is a déli területeken harcoló Vietkong mellé állt, pénzzel és fegyverekkel támogatva a kommunista felkelőket.
Az Egyesült Államok, mely a genfi tárgyalásokon még ellenezte az ország kettéosztását, 1965-ben csapatokat küldött a 17. szélességi foknál húzódó határ megvédésére. A véres és hosszan elnyúló, újabb vietnami háborúnak 1974-ben lett vége.
A győztes kommunisták 1975-ben egész Vietnamot uralmuk alá hajtották, ilyen formán megvalósult az ország egyesítése. Saigont pedig átnevezték Ho Si Minh várossá.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
