Bouvines-nél, Lille-től délkeletre, Flandria grófságban, II. Fülöp Ágost francia király serege legyőzi a IV. Ottó császár és Földnélküli János angol király vezetése alatt álló egyesült angol, Welf- és flandriai csapatokat. A franciák katonai győzelme döntő politikai siker a Stauf-francia szövetség számára. A chinoni békében földnélküli Jánosnak minden, a Loire-tól északra fekvő területről le kell mondania Franciaország javára. A pápai közvetítésnek köszönhetően az angol királynak megmarad Gascogne-nal, Guyenne-nel és Bordeaux-val (Aquitánia) francia hűbérbirtokainak egy része. IV. Ottó császárnak menekülnie kell, és hónapokig rejtőzik tétlenül Kölnben. A közös győzelem jeléül II. Fülöp Ágost francia király elküldi II. Frigyes, Stauf-királynak a csatában zsákmányolt birodalmi sast. A csatatéren kivívott győzelem döntő módon megváltoztatja Európában a politikai helyzetet: - a győzelem megszilárdítja a Capeting-monarchia helyzetét Franciaországban; a francia királyoknak sikerül a koronavazallusok befolyását és hatalmát megtörni; - a győzelem meggyorsítja a Plantagenet-Anjou-ház birodalmának széthullását, ez a birodalom a XII. században házasságkötések és öröklések útján keletkezett, 1214-ig angol uralom alatt egyesítette Anglián, Írországon és Walesen kívül Nyugat- és Dél-Franciaország nagyobbik részét; - a győzelem végérvényesen lezárja a Welf-Stauf-vitát, és a Stauf-uralkodó, II. Frigyes számára egyengeti az utat a császári koronáig.